Bc.-vel a legnagyobb szívás dolgozni

Mindez a pénzügyminisztérium háttérintézményeként működő Pénzpolitikai Intézet elemzéséből derül ki.A Bc. titulussal bírók elhelyezkedési esélyei ráadásul rosszabbak, mint az érettségi utáni egy-két éves felépítményi képzést befejezőké. Ennek a kutatás alapján több oka is van. Egyrészt a felépítményi képzések piacorientáltabbak, általában konkrét szakmát adnak, míg az alapfokú egyetemi tanulmányok csak az utána következő másodfokú tanulmányok „előszobáját” jelentik. Az egyetemek nagy részében ugyanis a bolognai rendszer bevezetésekor csak mechanikusan „szétválasztották” a korábbi ötéves képzést három plusz kétévesre – anélkül, hogy az alapfokú diploma létjogosultságot nyert volna a munkapiacon. Az IFP kutatása alapján a munkaadók még mindig nem „szokták meg” ezt a típusú végzettséget, emiatt is kell sokszor alacsonyabb képesítést igényelő munkát (pl. eladók, kisegítő adminisztratív munkaerő) végezniük. Nem meglepő módon az IT-specialisták iránt van a legnagyobb kereslet, a piac kétszer ennyi informatikusnak is munkát tudna adni. A diplomások közül a szociális munkások és a környezetvédők tudnak a legkevésbé elhelyezkedni saját szakterületükön – több mint 80 százalékuk mást csinál, mint amit kitanult az egyetemen. Nagyon nagy a túlkínálat a mezőgazdasági szakemberekből is: csak minden harmadik ilyen végzettségű diplomás tud a szakmájában elhelyezkedni. Meglepő módon túlkínálat van a műszaki szakirányban végzett mérnökök piacán is, pedig a vállalkozók sokszor azt állítják: nem tudnak elég szakembert találni. Az IFP kutatása alapján az építész szakokon végzett diplomásoknak csak 60 százaléka talál munkát saját szakterületén.