Balog: dönteni kell a romákról

Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a határon túli magyar oktatásról is beszélt az egyik fórumon. A tárcavezető Szlovákiával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy színvonalas magyar iskolákra van szükség azért, hogy a magyar családok a gyerekeket ne írathassák más iskolába azzal az indokkal, hogy azok jobb oktatást nyújtanak. Balog szerint Szlovákiában sokszor azért nem adják magyar iskolába a gyereküket a magyar családok, mert azokba sok cigány gyerek jár. „A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás – idézte az index.hu Balogot, aki szerint ezt el kell dönteni, és arra programot kell kidolgozni. – A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán.” Balog szerint dönteni kell arról is, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a roma gyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal.

Kiss Beáta, az MKP oktatásért felelős szakpolitikusa lapunknak Balog nyilatkozata kapcsán azt mondta, az oktatásügy terén ezek a témakörök nagyon bonyolult és súlyos kérdések. „Nagyon sok iskolának komoly gondot jelent, hogy az előítéletekkel terhes nem roma szülők azért nem adják az adott iskolába a gyereküket, hogy ne legyenek együtt a számukra nem elfogadott iskolatársakkal. De az éremnek van egy másik oldala is, hiszen nem egy magyar iskola csak azért létezhet, mert roma származású gyerekek járnak oda. Erre a kérdéskörre per pillanat elfogadható, jó megoldás még nem született” – mondta Kiss Beáta. Hozzátette, saját tapasztalatai alapján egy inkluzív iskolában a hátrányos helyzetű gyerekek le tudják dolgozni a lemaradásukat, de arra is van példa, hogy az alapvető törzsanyag helyett a szociális szokások elsajátítását végzik az iskolában. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen esetekben nem lenne-e jó, ha az ő igényeikre szabott tanterv születne, nekik segítő eljárások születnének” – mondta Kiss Beáta.

Ravasz Ábel, a Híd romaügyi kormánybiztosa szerint vannak tények, amelyeket tudomásul kell venni. Például, hogy a magyar ajkú romák zöme, úgy Szlovákiában, mint máshol, a magyar közösség részének érzi magát. „Ezt tiszteletben kell tartani. Ez nem Balog miniszter úr vagy valaki más, ez kizárólag az ő saját döntésükön múlik. Az oktatás terén egyértelműen bebizonyosodott, az a legfontosabb, hogy színvonalas oktatást tudjunk nyújtani a roma gyerekeknek. Sajnos a legtöbb esetben a szegregáció egyben azt is jelenti, hogy a roma gyerekeket berakjuk egy színvonalon aluli, elkülönített iskolákba” – magyarázza a kormánybiztos. Azt is hozzátette, hogy vannak régiók, mint például Gömör, ahol a roma és a nem roma gyerekek életkörülményei között nincs nagy eltérés. „Ezek a gyerekek nem piszkosan járnak iskolába, ismerik az alapvető szokásokat, találkoztak már intézményekkel. Ezért én egyértelműen a mellett vagyok, hogy ezeknek a magyar ajkú gyerekeknek is nyújtsunk színvonalas oktatást.” Ravasz szerint kívülről bármibe bele lehet beszélni, de a valódi döntések helyben születnek. „A szlovák kormány jelenlegi stratégiája egy integrációs stratégia, romaügyi kormánybiztosként én is ezt tartom helyesnek” – zárta Ravasz Ábel.