Bal, jobb...

Egyre gyakrabban hallani, olvasni a sajtóban a „balliberális” kifejezést. S engem egyre inkább zavar, mert minden liberális kollektív megjelöléseként szokott megjelenni. Na nem mintha ma Magyarországon vagy Szlovákiában erőteljesen differenciálódna a szabadelvűek kicsinyke tábora, mégis pontatlan a megnevezés. Szlovákiában jelenleg nincs is liberális politikai erő, az agonizáló Új Polgári Szövetség (ÁNO) inkább csak üres helyet keresve a politikai palettán lett liberális, a Magyarországon parlamenti küszöbhelyzetben politizáló (túlélni igyekvő) SZDSZ pedig nem képes még egy aprócska saját új generációt sem felmutatni, nemhogy nézetbeli tagoltságot kifejezni és kezelni. Az ÁNO és az SZDSZ kapitalista (jobbos) gazdaságpolitikát folytat(ott, -na). Miért nevezzük hát „bal”-nak? Csak azért, mert Hungáriában vagy pl. Hollandiában jelenleg a szocialistákkal (na ez is megérne egy kis fejtörést...) áll koalícióban ez a tábor. A világ liberálisai a politikai paletta középső részét foglalják el. Épp szabadelvűségük, (értsd szó szerint: szabad) révén képesek mind a jobb, mind a bal középpel együttműködni bizonyos elvi (értsd szó szerint: elvi) határokon belül. Az elvi kérdések általában alapvető emberi jogi, szabadságjogi kérdések (emberi jogok, nemzeti és más kisebbségi jogok, mint pl. szabad vállalkozáshoz való jog, nemzetiségek jogai, nyelvhasználati jogok, nők és gyerekek jogai, fogyatékosok jogai, melegek jogai, abortuszkérdés, a kegyes halál kérdése, szabad orvos-, nem-, nemzet-, iskola- stb.-választás és így tovább). Nem feltétlenül húz minden liberális balra. Még Magyarországon sem, lásd az MSZP-vel mint koalíciós partnerrel folytatott állandó vitákat. Noha a liberális gondolkodás végeinken válságban van, s így sokszor kényszerhelyzetbe kerül, azért nem érdemes egy zsákba dobálni mindenkit – a pejoratívan ultraliberálisoknak nevezetteket főleg nem... Arról nem is beszélve, hogy mára talán a „jobb” és „bal” terminus technicusok is elavultak. Számos, magát jobboldalon definiáló párt cselekszik gazdasági és szociális értelemben balos módon (szembetűnő példa a Fidesz), bizonyos kérdésekben pedig a szélsőjobbtól sem bír elhatárolódni (szembetűnő példa a Fidesz). Utóbbi a balosokkal is megesik, lásd a nacionalista felhorkanásaival (és koalíciós partnerével) is operáló SMER-t. És mi az a szélsőjobb? A nemzeti szocialisták most akkor szélsőbalosok vagy szélsőjobbosok? És a bolsevik kommunisták, akik talán leginkább összehasonlíthatók velük? S vajon a világban magukat radikálisnak nevező pártok, mozgalmak politikája egyáltalán összehasonlítható-e?

Noha nem vagyok végzett politológus, s így nem is javaslok szóhasználati megoldást (bár filológus volnék...), számomra sokkal kifejezőbb a pártokat, politikai irányokat nagy általánosságban szabadelvű, konzervatív, szociális és extrémista jelzőkkel illetni. Ez persze csak privát vélemény.

Kérdés azonban, hogy a nyilvánosság helyes és pontos tájékoztatása végett, a félrevezetéseket, csúsztatásokat, választási hazugságokat elkerülendő és megvilágítandó nem volna-e érdemes a sajtóban is egyértelmű(bb) terminológiát használni és szakemberek által legitimálni?

De igen. Csakhogy ahhoz a médiának anyagilag teljesen függetlennek kellene lennie – s mi lenne akkor a pártsajtóval? –, valamint olyan objektív politológusok szavára kellene figyelnünk, akik ma elég ritkán szólnak nagy nyilvánosság előtt. És persze valamiféle politikai állandóság sem ártana, hogy egy-egy ma definiált fogalom holnapra ne kapjon más jelentést. Ez utóbbit a legnehezebb befolyásolni ebben a botladozó menetben... Bal, jobb...