Az vízfestés változóban levő varázsa

NÉMETH BOZÓ ANDREA

Losonc. A losonci Nógrádi Múzeumban és Galériában február 2-áig még megtekinthető a 11. alkalommal megrendezett Akvarell Triennále anyaga. A kortárs akvarellművészet nemzetközi seregszemléje közép-európai viszonylatban is páratlan, a művészeknek egyedülálló alkalmat nyújt arra, hogy megmérettessék akvarelltechnikával készített alkotásaikat. Hasonló jellegű nemzetközi rendezvényt sem Szlovákiában, sem a környező országokban nem szerveznek.

A szemlére 86-an jelentkeztek 9 országból, összesen 217 alkotással. A nemzetközi szakmai zsűri ebből 65 munkát választott ki a kiállításra 41 alkotótól. A kiállított alkotások is bizonyítják: mára az akvarelltechnika felhasználásának módozatai olyan mértékben szerteágaznak, hogy joggal merül fel a kérdés, mi is az akvarell, mi az, ami ebbe a kategóriába még belefér. A művészek egy része előszeretettel kísérletezik, hogy a technikán belül létrehozzon valami újat, valami korábban nem létezőt – legyen szó nem szokványos anyagokról, új technikai eszközök beiktatásáról, vagy újszerű témákról. „A triennále történetében első alkalommal kerültek a beválogatott alkotások közé olyan munkák, amelyek az akvarelltechnikát a hagyományostól eltérő módon értelmezik, mint mondjuk az akvarellfestmények applikálása animációs mozgófilmbe, vagy a digitális technológiák. Ez olyan új impulzusokat jelent, amelyek új szempontokat hoznak a versenyszemlébe, és a jövőben is számolni kell majd velük. A klasszikus és digitális úton készült akvarell között ugyanis első pillantásra nincs különbség. Az eltérés inkább csak az elkészítés módjában érhető tetten. Az »akvarellben való gondolkodás« itt tökéletesen helyettesíti az akvarellt mint technikát.” – emelte ki összefoglalójában a zsűri elnöke, Kosziba Klaudia festőművész, egyetemi tanár.

Ugyanakkor a zsűri a díjak odaítélésekor inkább a tiszta akvarellt helyezte előtérbe a kombinált technikákkal szemben. Az első díjat Edita Vološčuková többféle értelmezést lehetővé tevő, geometrikus motívumokból összeállított, metaforikus tartalmat sugalló sorozata, A méz mintái kapta meg. A 2. díjat nyert Dominika Lehocká Cím nélkül című munkája egy hagyományos motívumot (behavazott tájat) ábrázol, a havat rendkívüli finomsággal érzékelteti. A román Mirela Ungureanu Intercisia és Conversation című alkotásai (3. díj) a mindennapi életből vett témák könnyed előadásmódjával ragadnak meg. A zsűri különdíjjal értékelte Dominik Hlinka Női akt című digitális akvarelljét, amely az értékelés szerint újszerű nézőponttal gazdagította a triennálét.