Az üzletláncok önkéntes árplafonja miatt hatalmas a felháborodás

Samuel Vlčan ügyvezető földművelésügyi miniszter múlt pénteken egy külön sajtótájékoztatót hívott össze, hogy beharangozza a szlovákiai üzletláncok legújabb kezdeményezését, az önkéntes árplafont. Az inflációellenes garancia néven beharangozott akcióban részt vevő üzletláncok – a Billa, a CBA, a Coop Jednota, a Kaufland, a Labaš, a Lidl, a Terno és a Tesco – egymástól függetlenül, üzletlánconként nagyjából 30–100 olyan terméket határoztak meg, amelyek esetében az elkövetkező három hónapra garantálnak egy általuk meghatározott felső árhatárt, amelyet nem lépnek túl. Együttesen mintegy 400 termékről van szó, amelyeket külön logóval – egy kék körben elhelyezett fehér bevásárlókocsi, inflációellenes garancia (protiinflačná garancia) felirattal – látnak el.

Böngészhetők a listák

A földművelésügyi tárca eredetileg hétfőre ígérte, hogy az összes üzletlánc listáját közzéteszi a honlapján, az akcióra azonban a jelek szerint az üzletláncok sem voltak száz százalékig felkészülve, a listák így csak a hét közepére készültek el. A több száz tételt tartalmazó felsorolást a földművelésügyi tárca a honlapján, a https://www.mpsr.sk/protiinflacna-garancia/52---18627/ linken tette közzé. A listával kapcsolatban az üzletláncok külön felhívják a figyelmet arra, hogy az ezen szereplő árak az általuk az elkövetkező három hónapra vállalt árplafonnak felelnek meg, vagyis nem az aktuális árakat tükrözik. A Billa például jelezte, hogy a listán szereplő 1 kilónyi banán esetében az árplafon náluk 1,89 euró, jelenleg azonban a banán kilójához 1,19 euróért is hozzá lehet jutni a Billa üzleteiben. Hasonló a helyzet a listán szereplő többi termékkel is. Az alapvető élelmiszerek közül a Billa a 900 grammos fehér kenyér árának 1,69 eurós felső határt szabott, az 1,5 százalékos UHT-tej esetében ez 0,85, az 50 grammos kifli esetében pedig 0,14 euró. A Lidl listáján sör és több borfajta is szerepel. A listán szereplő, 0,75 literes palackokban árult borok árának a felső határát 2,79 euróban szabták meg. A Tesco a saját márkás egykilós lisztjének 0,79 eurós árplafont szabott, a negyedkilós vajnál pedig 1,99 eurónál húzta meg a felső határt. A termékek nagy része élelmiszer, a Billa például azonban egy toalettpapírt is felvett a listájára.

Nem egyeztettek

Az üzletláncok lépését az élelmiszeripari szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok sem fogadták kitörő lelkesedéssel.

„A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarába (SPPK) és a Szlovákiai Élelmiszeripari Szövetségbe (ÚPS) tömörült élelmiszer-termelők árulásként élik meg a földművelésügyi tárca és az üzletláncok között létrejött megállapodást. A szakmai egyeztetés nélküli megállapodásnak semmi köze a jó kapcsolatokhoz. Ráadásul a kiválasztott élelmiszerek árának a korlátozása a versenyszabályokat is sértheti”

– mondta el Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Bár az árképzést érintő fontos változásról van szó, Holéciová szerint sem a minisztérium, sem a kereskedők nem tárgyaltak erről előzetesen az élelmiszer-termelőkkel. „Az SPPK-nak és az ÚPS-nek nem volt hivatalos információja arról, hogy egy ilyen kezdeményezés készül, az élelmiszer-termelők múlt pénteken értesültek először erről a kezdeményezésről, kevesebb mint egy órával a témában tartott sajtótájékoztató előtt. Egyes élelmiszer-termelőkre azonban már múlt héten megpróbáltak nyomást gyakorolni, hogy csökkentsék bizonyos élelmiszerfajták eladási árát. Elutasítjuk, hogy a beharangozott árplafon ilyen módon közvetlenül az élelmiszer-termelők vállára nehezedjen, miközben a szaktárca még csak meg sem próbált együttműködni velük” – tette hozzá Holéciová.

Kartellezés lenne?

Az árplafonnal kapcsolatos lépéseket az ellenzéki pártok is bírálják. „Az élelmiszerek esetében meghatározott árplafon a kormány egyetértésével végrehajtott csalás” – állítják az ellenzéki Smer képviselői. „Elfogadhatatlan, hogy az üzletláncok anélkül álljanak elő egyes élelmiszerek árplafonjának a bevezetésével, hogy a gyártókkal és a beszállítókkal egyeztetnének” – jelentette ki Robert Fico, a párt elnöke. A Smer parlamenti alelnöke a jövő héten találkozóra hívja a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, a pékségek, tejfeledolgozók, továbbá az ágazati szakmai szervezetek képviselőit. „Természetesen jelen kell lenniük az üzletláncok képviselőinek is, és parlamenti képviselőket is meghívunk” – jelentette be Fico.

„Samuel Vlčan földművelésügyi miniszternek le kellene mondania a posztjáról az üzletláncokkal kötött kartellmegállapodás miatt”

– erre már a szintén ellenzéki Hlas szólította fel a tárcavezetőt. „Ez a versenyvédelmi törvény súlyos megsértése, mivel a kereskedők az árakról egyeztettek, amit a versenytársaknak kifejezetten tilt a törvény. A Szlovák Versenyhivatal (PMÚ) elnöke ezért hivatalból köteles eljárni és megvizsgálni a kereskedők és Vlčan cselekedeteit” – mondta Róbert Puci parlamenti képviselő, a Hlas elnökségi tagja. Puci szerint minden demokratikus országban azonnal távoznia kellene a székéből annak a miniszternek, akit ilyen súlyos, a verseny védelmét sértő cselekedettel gyanúsítanak.

Populista húzás

Az élelmiszer-árplafon az emberek félrevezetése és populista húzás – vélekedik az ellenzéki SaS.

„Ilyen magas infláció mellett első ránézésre, a vásárlók szemszögéből helyes intézkedésnek tűnhet. De ez nem igaz. Az üzletláncok olyan élelmiszerekre vezették be az árplafont, amelyek ára az elkövetkező hónapokban valószínűleg fokozatosan csökkenhet. Másrészt például a sertéshús drágulhat, de arra nem vonatkozik az árplafon. Emellett teljesen nevetséges vagy illogikus tételek is szerepelnek a listán, például a sör, a bor vagy a pizza”

– jelentette ki Jarmila Halgašová, az SaS mezőgazdasági szakértője. Hozzátette, az árplafon egyáltalán nem jó hír a vásárlók számára. Halgašová szerint az élelmiszeripar támogatásra szorul a magas energiaárak miatt, dotációra és új technológiákra van szüksége, ezért cselekvésre szólította fel az agrártárcát.

A szaktárca védekezik

A szakmai szervezetek és az ellenzék bírálatára a földművelésügyi tárca is reagált, amely szerint az üzletláncok kezdeményezése semmiképpen sem tekinthető kartellmegállapodásnak. „Nem árt tudni, hogy az árplafonnal kapcsolatos akcióba az üzletláncok önállóan sorolják be az egyes élelmiszereket” – reagált az ellenzék állításaira a szaktárca kommunikációs osztálya, amely szerint „a minisztérium szigorúan betartja a hatásköreit, nem avatkozik be a kereskedők és beszállítók közötti viszonyokba, sem az üzletláncok árpolitikájába”.

A gazdasági verseny szabályainak az esetleges megszegését illetően egyelőre óvatosan fogalmaz a Szlovák Versenyhivatal is.

„Jelenleg korai lenne megítélni, hogy a napokban beharangozott árplafon korlátozza-e a versenyt”

– mondta el Adriana Oľšavská, a Szlovák Versenyhivatal szóvivője, aki szerint a hivatal figyelemmel kíséri a kiskereskedelmi piac alakulását. Oľšavská szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a versenytársak közötti bármilyen megállapodás az árak rögzítéséről a verseny korlátozásához vezethet, ezért a versenytörvény vonatkozó rendelkezéseinek a megsértéseként értékelhető. A Szlovák Versenyhivatal szerint az ebben az ügyben érintett kiskereskedelmi piac ugyanakkor rendkívül átlátható, és a piaci szereplők között nagyfokú információáramlás zajlik a versenytársak által kínált termékek árairól. A piaci szereplők eleve rendszeresen figyelemmel kísérik legközelebbi versenytársaik árait, és a saját árpolitikájukat ennek megfelelően alakítják ki. A vállalkozások ilyen magatartása „árkövetésnek” számít, amit a versenyjog nem tilt. (mi, TASR)