Az uniós klímapolitika miatt nemsokára még drágább lesz a családi házak építése

Az uniós tagországok energiaügyi minisztereinek október végén sikerült egyezségre jutniuk az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról. Eszerint 2028-tól a közintézmények tulajdonában levő új épületeknek kibocsátásmentesnek kell lenniük, 2030-tól pedig ez az összes új építésű épületre vonatkozna. Csak bizonyos épületek mentesülhetnek majd e kötelezettség alól, így például a történelmi épületek, valamint az istentiszteletre és védelmi célokra használtak. További fontos kitétel, hogy 2050-re a meglévő épületeket is kibocsátásmentes épületekké kellene átalakítani. Mindez része a Fit For 55 néven ismert éghajlatváltozási csomagnak, amely biztosítja, hogy az új kibocsátási célértékeket 2030-ig teljesítsék.

A szlovákiai és csehországi építőipari szakemberek szerint az új szabályok miatt jelentősen megugorhat az építkezések ára, a szakemberek azonban az uniós tervek megvalósításában is erősen kételkednek. Peter Markovič, a Xella építőipari társaság szlovákiai és csehországi vezérigazgatója szerint köztudott, hogy az építőipar energiaigényes, a termeléstől az építésen át egészen az épületek használatáig. „A jelenlegi fejlemények miatt logikus és teljesen természetes, hogy újabbnál újabb lehetőségeket keresünk az energiatakarékosságra és a kibocsátás csökkentésére. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat túlzottan ambiciózus, így az összes érdekelt fél által végrehajtott jelentős beruházások és több százmillió eurós nagyságrendű állami támogatások nélkül a megvalósítása nem túl reális” – állítja Markovič.

Hiányzik a technológia

„Arra számítok, hogy az új szabályok jelentősen hátráltatják majd az építkezéseket, mivel a piacon nincs elég technológia, tiszta energia és tőke. Becsléseim szerint ez a lépés így akár 15 százalékkal is növelhetné az építkezési költségeket. Az energiafogyasztás csökkentése nem rossz ötlet, de hogy az új szabályok miatt növekvő költségeket mennyien engedhetik meg majd maguknak, az már más kérdés. Meggyőződésem, hogy az új lakások a lakosság széles rétegei számára az eddiginél is elérhetetlenebbek lesznek” – figyelmeztet Markovič.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a zéró kibocsátású épületekre vonatkozó új követelmények idővel a már meglévő, vagyis öregebb épületekre is vonatkoznak majd. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában több mint 1,2 millió ház és egyéb lakóingatlan található. Ezeknek csak a töredéke kibocsátásmentes, a házak csaknem 39 százaléka pedig egyelőre semmilyen felújításon nem esett át. „Elképzelni sem tudom, hogy mindezek fényében, hogyan lehetne megvalósítani az uniós célkitűzéseket” – teszi hozzá Markovič.

Újabb milliárdok

Az új uniós szabályokról hasonló véleményük van a csehországi szakembereknek is, akik szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az új szabványoknak, nem csupán jelentős erőfeszítésekre, hanem több milliárd cseh koronás többletköltségre is szükségük lesz. Jiří Nouza, a cseh Építőipari Vállalkozók Szövetségének (SPS) az elnöke az e15.cz portálnak elmondta, hogy a javaslat időzítése eleve problémásnak számít. „Nem állíthatom azt, hogy nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de az építőipar nagyon energiaigényes iparág. Ilyen ultimátumot szabni egy olyan helyzetben, amikor olyan alapvető kérdésekkel kell szembenéznünk, mint a drága energia vagy bizonyos alapanyagok hiánya, véleményem szerint irreális” – mondta el Nouza.Bár az építőipari vállalatok tisztában vannak az uniós irányelv fontosságával, úgy vélik, hogy a tényleges végrehajtása ilyen rövid időn belül csak rendkívül nehezen teljesíthető. „A Skanska már évek óta azon az úton halad, hogy zéró kibocsátású épületeket fejlesszen és építsen, a céljaink egybeesnek az új irányelvvel. A szigorúbb irányelv azonban érezhető nyomást gyakorol majd a cégekre” – állítja Miroslav Kobera, a Skanska Residential környezetvédelmi szakértője.

Pénzt spórolhatunk?

Tény, hogy uniós szinten az épületek felelnek az energiafogyasztás 40%-áért, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. „Az építőipari ágazat kulcsszerepet tölt be az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. De ezen túlmenően, az októberben elért megállapodás hozzájárul ahhoz is, hogy a lakosság jelentős energiamegtakarítást érjen el. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítják a lakosság életminőségét, csökkentik az energiaköltségeiket és enyhítik az energiaszegénységet is” – sorolja az új szabályok előnyeit Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét jelenleg betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere.

Az októberi összejövetelen egyébként arról is sikerült egyezségre jutni, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokat kiegészítik egy új, „A0” kategóriával, amely a kibocsátásmentes épületek energiahatékonyságának felel meg. Emellett a tagállamok bevezethetik az ugyancsak újdonságnak számító „A+” kategóriát, az ilyen jelölésű épületek – amellett, hogy kibocsátásmentesek – a megújuló energiát képesek exportálni az energiahálózatba. Az épületek energiahatékonysági tanúsítványa, amelyet az irányelv már korábban meghatározott, energiahatékonyságuk alapján egy „A” (legjobb energiahatékonyságú) és „G” (legrosszabb energiahatékonyságú) közötti skálán rangsorolja az épületeket.

Hatékony megoldás

Az uniós szinten eldöntött változtatást az Épületek a Jövőért platform is üdvözli, amely egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az európai irányelv felülvizsgálatának a célja az épületek felújítási arányának és az elért energiamegtakarításnak a növelése. „Az energiafogyasztás csökkentése az egyetlen tartós és rendszerszintű megoldás az energiaválságra. Az energiaárak elsősorban azért emelkednek, mert a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Az árszintet csak a kereslet és a kínálat egyensúlyának a helyreállításával lehet stabilizálni. Az épületek felújítása csökkenti az energiafogyasztást, megvédi a tulajdonosokat az emelkedő áraktól, és hozzájárul az energiaválság megoldásához” – állítja Peter Robl, a platform igazgatótanácsának az elnöke. Szerinte a szakmai tanulmányok is azt bizonyítják, hogy egy jó szigeteléssel az épület energiafogyasztása akár 45 százalékkal is csökkenthető. További megtakarítást jelent az ablakok cseréje és a megújuló energiaforrások telepítése.

SLÁVKA CIGÁŇOVÁ
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa