Az iskolaválasztás ügyében általában az édesanya dönt

VERES ISTVÁN

A családban az anyának van döntő szerepe a gyerekek tanulmányaival kapcsolatban. Így van ez a vegyes házasságokban is, ahol nagyrészt az anya dönt arról is, hogy az addig kétnyelvű környezetben élő, iskoláskorú gyerek magyar vagy szlovák tannyelvű intézménybe kerül-e. A jelenség hétköznapi magyarázataként szolgálhat az a gyakorlat, hogy a házi feladatot és az egyéb iskolai teendőket a diákok otthon elsősorban az anyjukkal beszélik meg, ő „tanul velük”. Egy vegyes házasságban pedig a szlovák anyanyelvű anyuka éretelemszerűen nem segíthet, vagy csak sokkal nagyobb energiaráfordítással a magyar iskolába járó gyerekének az otthoni tanulásban. Az anya döntő szerepét ebben az esetben is kimutatták tanulmányok.

Az anya nyelve a döntő

A házasságok összetétele az egyik legerősebb befolyásoló tényező az iskolaválasztásnál, figyelmeztet Vincze László nyelvész. „A valószínűségi hányados becslése szerint egy magyar nő és egy szlovák férfi házasságából mintegy 19-szer, egy szlovák nő és egy magyar férfi házasságából mintegy 31-szer nagyobb eséllyel kerül szlovák iskolába a gyermek, mint egy olyan családból, ahol mindkét szülő magyar” – fejti ki a komáromi gimnazisták közt 2008-ban végzett kérdőíves kutatás eredményeit a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem volt vendégtanára.

Ha a szülő szlovákba járt, a gyerek is oda fog

A szülők alapiskolai tapasztalatai szintén hatással vannak arra, hová kerül a gyerek, és ebben az esetben is az anya hatása az erősebb. Vincze a 386 magyar és 288 szlovák iskolát látogató gimnazista (a Selye János Gimnázium és a Jaroslav Šulek Gimnázium diákjairól van szó) válasza alapján kimutatta, hogy az a magyar apa, aki szlovák alapiskolába járt, 3,5-ször nagyobb valószínűséggel adja szlovák iskolába gyerekét, mint az a magyar apa, aki magyar iskolába járt. Ez az arány a nőknél jóval nagyobb. „Ellenben az a magyar anya, aki szlovák nyelven végezte az alapiskolát, 18,5-ször nagyobb valószínűséggel fogja gyermekét is szlovák nyelven taníttatni, mint az, aki magyar alapiskolába járt” – szögezi le Vincze. Vagyis lényegesen nagyobb eséllyel adja gyermekét szlovák iskolába a szlovák iskolát végzett magyar nő, mint a szlovák iskolát végzett magyar férfi, összegzi az eredményeket Vincze a Kehl Dániellel közösen készített, Ki adja szlovák iskolába a gyermekét? Című tanulmányában, amely a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda kiadásában jelent meg. Annak ellenére, hogy az iskolaválasztás és a nyelvcsere aktuális problémák, alig foglalkoznak tudományos munkák a témával, jegyzik meg kissé meglepetten a szerzők.