Az idei évtől már Szlovákia is búcsút int a gyors gazdasági növekedésnek

Ha Szlovákia tavalyi gazdasági teljesítményét egy szóval szeretnénk jellemezni, akkor erre a „fékezés” lenne a legjobb kifejezés. Míg 2018-ban 4 százalékkal nőtt az ország bruttó hazai terméke (GDP), az elmúlt év első negyedévében a növekedési ütem 3,8, a másodikban 2,2, a harmadikban pedig 1,3 százalékra esett vissza.

„A gazdaság ilyen lassú növekedésére Szlovákiában 2013 óta nem volt példa”

– nyilatkozta Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Szerinte a tavalyi látványos lassulás elsősorban a külföldi kereslet csökkenésével magyarázható.

„Szlovákia kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, amely extrém mértékben függ a kiviteltől, márpedig az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek, ezek közül is elsősorban Németországnak, az elmúlt időszakban nem volt mivel büszkélkednie” – tette hozzá Sadovská.

Bajban az ipar

A gazdasági lassulást leginkább az iparvállalatok érezték meg, amelyek az ország gazdasági teljesítményének még mindig csaknem a negyedét adják. Az ágazat erősen függ a kiviteltől, márpedig a külföldi kereslet csökkenése miatt ez erősen megcsappant. Emiatt azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy míg a 2014 és 2018 közötti időszakban átlagosan 3–7%-kal nőtt a szlovák ipar kibocsátása, az elmúlt év első tíz hónapjában ez 1,6 százalékra esett vissza, amire hat éve nem volt példa.

Kevesebb állástalan

A jó hír, hogy tavaly is folytatódott a munkanélküliség csökkenése. Míg 2014-ben a munkaképes lakosság több mint 14 százalékának nem volt munkája, tavalyra ez az arány 5,7 százalékra esett vissza. „Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy míg öt évvel ezelőtt 383 ezren voltak a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, tavaly már csak 159 ezren” – mondta Sadovská.

Nőttek a bérek

A munkaerőhiánynak és a kormány szociális intézkedéseinek köszönhetően tavaly a fizetések is nőttek. A bruttó havi átlagbér – az év első három negyedévének az átlagát tekintve – elérte az 1064 eurót, ami több mint 8 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest.

„A növekedéshez hozzájárult a minimálbér emelése és a kormány bérpótlékokkal kapcsolatos módosításai is. Arról sem szabadna azonban megfeledkeznünk, hogy a munkáltatók között tavaly is folytatódott a szakképzett munkaerőért folyó harc, ami miatt kénytelenek voltak emelni a béreket”

– állítja Sadovská.

A rossz hír, hogy a bérek növekedésével párhuzamosan az árak is megugrottak. Novemberben 3 százalékos inflációt mért a Statisztikai Hivatal, amire 2012 óta nem volt példa az országban. „Az infláció megugrásához leginkább az élelmiszerek drágulása és a rezsiköltségek növekedése járult hozzá. Az élelmiszerek a tavalyi második fél évben például 5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, ami uniós szinten is az egyik leggyorsabb árvágtának számít” – tette hozzá Sadovská. Az Európai Unióban az elmúlt év első tíz hónapjába például 1,5 százalékos átlagos inflációt mértek.

Vége a jó időszaknak

Mire számíthatunk az idei évben?

„A 2020-as esztendő nem csupán Szlovákia, hanem az egész Európai Unió számára jelentős kihívásokat tartogat. A gazdaság növekedési üteme idén is lassul, miközben az árak tovább nőnek. Még mindig nem panaszkodhatunk a jelenlegi gazdasági helyzetünkre, ha azonban a jövőbe pillantunk, látnunk kell, hogy a gyors gazdasági növekedés időszaka nem tarthat örökké”

– állítja Tomáš Daňhel, a Saxo Bank elemzője.

Szerinte idén is az élelmiszerek esetében számíthatunk a leglátványosabb árugrásra, tovább nőnek azonban a rezsiköltségek, és az egészségügyi ellátás is drágább lesz. Sadovská szerint a drágulás ezúttal is a legrászorultabb rétegeket sújtja majd a legjobban, hiszen a havi kiadások nagy részét az esetükben a fent említett tételek teszik ki.

Globális kockázatok

„Hogy Szlovákia gazdasága idén milyen iránt vesz, az sokban függ a meghatározó világgazdasági folyamatoktól is” – állítja Daňhel, aki szerint most elsősorban Nagy-Britannia uniós kiválására, valamint az USA és Kína között dúló kereskedelmi háborúra érdemes figyelni. A Saxo Bank elemzője szerint mindkettő hatással lehet a szlovákiai cégek megrendeléseire és ezen keresztül a foglalkoztatottság alakulására is. Daňhel szavait támasztja alá az Amundi legfrissebb elemzése is. A nemzetközi alap- és vagyonkezelő társaság úgy látja, hogy a növekedési ciklus végéhez közeledik a világgazdaság, ezért egyre jelentősebb sérülékenységi kockázatot valószínűsítenek a következő évekre. 

Az Amundi 2020-ban 3,2 százalék globális GDP-bővülést vár, az egyes térségek és országok között azonban jelentős különbség leszek. Az Egyesült Államokban 1,8 százalékra mérséklődő, az eurózónában pedig 1,1 százalékos növekedésre számítanak. Az előrejelzés szerint csekélyebb mértékben, de Kína is veszít a lendületéből, ugyanakkor India, Oroszország és Törökország gyorsuló ütemben bővülhet. A feltörekvő világ növekedése a tavalyi 4,2 százalékról 4,4 százalékra gyorsulhat 2020-ban.
 

(mi, TASR, MTI)