Az EU a látszatnál megosztottabb a háború kérdésében

A kutatást április 1. és 25. között végezték az Egyesült Királyságban és az Európai Unió 16 tagállamában. Az adatokat Dietlind Stolle, a politikatudomány professzora elemezte. A skandináv országokban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban az emberek több mint 70%-a Oroszországot hibáztatja az Ukrajnában dúló háborúért. Szlovákiában azonban mindössze a megkérdezettek 38%-a vélekedik így, az emberek harmada (31%) szerint pedig a NATO felelős a szomszédos országban kialakult helyzetért. Ennél magasabb arányt csak Görögországban mértek, ahol a lakosok 44%-a az atlanti szövetség számlájára írja a háborút.

Üzlet vagy védekezés?

Hasonló tendencia figyelhető meg az EU és Oroszország viszonyára irányuló kérdésnél is – a többség szerint az oroszokkal fenntartott üzleti és diplomáciai kapcsolatok támogatása helyett az uniós országoknak inkább a biztonság és védelem fejlesztésébe kellene invesztálni – Bulgáriában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon azonban ebben a kérdésben is eltérő vélemény dominál. Szlovákiában a megkérdezettek 49%-a szerint a diplomácia útját kellene választani, miközben csak a lakosok harmada érzi úgy, hogy a védelmi stratégiai megerősítésére kellene koncentrálni. Az összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük Finnországot, ahol más álláspontot képvisel a többség – csupán a finnek 14%-a gondolja azt, hogy az orosz agresszióra diplomatikus választ kell adni, 64%-uk viszont azt javasolja, az uniós országok tegyenek óvintézkedéseket a térség biztonsága érdekében.

Látszólagos egység

A szakértő szerint az egyes tagországok közötti eltérések azt mutatják, az európai közvélemény sokkal megosztottabb, mint ahogy azt az egységes európai fellépésről szóló diskurzus alapján gondolnánk.

A felmérés során kitértek arra is, miként értékelik az Ukrajnának nyújtott segítséget az unió polgárai. Szlovákiában a túlnyomó többség (61%) ellenzi a fegyverszállítást és katonai harceszközök küldését a szomszédos országba. Ez a trend szinte ellentétes az uniós átlaggal – az EU-s válaszadók közel 60%-a támogatja az ukrán hadseregnek nyújtott segítséget, s mindössze az egyharmaduk ellenzi a fegyverszállítmányokat. Eduard Heger(OĽaNO) kormányfő leszögezte, Szlovákia minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Ukrajnát, valamint rendszeresen figyelmeztet a közös uniós felelősségvállalásra. Úgy tűnik azonban, a kormány álláspontjával nem ért egyet a lakosság többsége.

Nem a fegyverkezésre

A kutatás eredményeiből kiderül, nemcsak Ukrajnának nem küldünk szívesen tankokat és fegyvereket, a lakosság 39%-a szerint a saját országunk védelmére is túl sok pénzt költünk. A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy megfelelő arányban költekezünk e téren, azok aránya (18%), akik szerint viszont több pénzt kellene szánni a védelemre, az uniós átlagtól (31%) jelentősen elmarad. A közös európai hadsereget illetően szintén hasonló reakciót tapasztalunk – a hazai lakosság fele sem támogatja azt. A NATO-katonák bevetését Ukrajnában uniós szinten mindössze a válaszadók harmada támogatná, hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb – 18%, ami azt jelenti a lakosok közel háromnegyede ellenzi a NATO beavatkozását.

Amerikától félünk

Meglepő eredmény született arra vonatkozóan, mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az országuk biztonsága szempontjából. Míg Szlovákiában az amerikai befolyástól tartanak leginkább (38%), addig az unióban szinte ugyanilyen arányban jelölték fenyegetésként az orosz befolyást (37%). Az EU-ban az amerikai hatás miatt csupán a megkérdezettek 11%-a aggódik.

„Csökkenteni kell a függőséget a más országokból érkező gáztól és olajtól” – ezzel a kijelentéssel az Európai Unió polgárainak 72%-a egyetért, a hazai lakosság azonban teljesen eltérő véleményen van – 37% látja szükségét, hogy elszakadjunk az orosz energiától. A háború és az Oroszország elleni szankciók következtében Európa-szerte emelkednek az energiaárak – ezt a szlovákiai lakosság 22%-a hajlandó elfogadni, miközben az uniós átlag meghaladja a 42%-ot.

Másrészt, a humanitárius segítségnyújtással a szlovákok többsége (77%) is egyetért. Szlovákiába az elmúlt hónapban több százezer menekült érkezett, befogadásukat a megkérdezettek 66%-a támogatja.

Stolle felteszi a kérdést, vajon mi különbözteti meg ezeket az országokat az unió többi tagállamától. A professzor szerint többek közt az Oroszországhoz fűződő történelmi szálak, részben az azonos vallás, helyenként pedig a baloldali vagy kommunista pártok Oroszország iránti affinitása játszik szerepet. „Van egyfajta szkepticizmus a nyugattal és a NATO-val szemben, ha nem egyenes Amerika-ellenesség” – véli. Hangsúlyozta, ezekben az országokban a közvélemény továbbra is tiltakozik a háború ellen, a lakosok több intézkedést követelnek a kormányuktól. „Ez azt jelenti, a háború polarizáló tényezőként jelenik meg egyes európai társadalmakban” – tette hozzá Stolle.