Az emberjogi biztos a névtelenül küldött mailekre is válaszol

A gyerekek a világhálón keresztül veszik fel a kapcsolatot az ombudsmannal – sokszor névtelenül, de az emberjogi biztos és munkatársai nekik is igyekeznek válaszolni a megadott e-mail címre. Van, aki csak az ombudsmani intézményről, a gyerekek jogairól, jogsegélyt nyújtó szervezetekről kér általános információkat, ám előfordult már az is, hogy komoly családi problémákkal, a válás után kialakult helyzet és a tartásdíj miatt fordultak az emberjogi biztoshoz. A felnőttek általában azt szokták nehezményezni, hogy a hivatalok és a bíróságok nem ésszerű időn belül tárgyalják ügyüket, valamint az intézmények eljárásával, döntéseivel van gondjuk.

Nincs minden rendbenAz emberjogi biztos szerint ez alapján úgy tűnhet, Szlovákiában lényegében nincsenek jogsértések, minden rendben van az emberi jogok tiszteletben tartása terén. Csakhogy Jana Dubovcová ombudsman „saját szakállára” is vizsgálódott, és bár átfogó országos képet – pénzszűke miatt – nem nyújthat (közvélemény-kutatásokra, felmérésekre a költségvetésből nem futja), a parlament elé terjesztett jelentésében leszögezi: a hivatalnokok a gyakorlatban nem alkalmazzák a Gyermekjogi Egyezmény elveit, s problémák vannak a nemzetiségi jogok érvényesítése terén is. Dubovcová konkrétan a roma gyerekek művelődéshez való jogára, az önkormányzatok negatív vagy közömbös hozzáállására gondol. „A közigazgatási szervek az egyes problémák orvoslásakor gyakran szűk látószögűek, álláspontjaikat és döntéseiket főleg az motiválja, hogy minél többet spóroljanak a költségvetésből – ahelyett, hogy valódi segítséget nyújtanának a polgároknak” – összegezte tapasztalatait az ombudsman. Sok esetben a méltóságon aluli kommunikáció – a hivatalnok és a panaszos részéről egyaránt – tovább ront a helyzeten, ezért az ügyek intézésekor tiszteletben kellene tartani az emberi méltóság megtartásáról szóló emberi jogot is. A bonyolult uniós szabályok nem elégséges ismerete, rossz gyakorlati alkalmazása a polgárok alkotmányos jogainak a megsértését eredményezheti. Hiányosságokat fedezett fel az öregek, a munkaképtelenek, az anyagi szükséghelyzetben lévők szociális biztosításával kapcsolatban, és a szabad munkaerő-áramlás is több problémát vet fel: sokan nem tudják, melyik állam előírásai vonatkoznak az ilyen alkalmazottakra és családtagjaikra. 38 törvénysértés egy év alatt„Az illetékes szlovák szervek nem alkalmazzák a koordinációs előírásokat, ami ugyancsak jogsértéshez vezethet” – figyelmeztet Dubovcová. Az emberjogi biztos tavaly 38 esetben állapított meg törvénysértést, és az ügyeket az illetékes ügyészségre továbbította. 36 esetben a közigazgatási szervek eljárását nehezményezte, két esetben bűncselekmény gyanúja áll fenn. A tapasztalt jogtiprások okát abban látja, hogy a közigazgatás nem stabil, a hivatalokban sok helyen rosszul szervezik meg a munkát, vagy kevés alkalmazottal rendelkeznek.„Egyfolytában hivatalok szűnnek meg, újak jönnek létre, minek következtében nemcsak a polgárok, hanem gyakran az intézmények alkalmazottai sem tudják, az adott polgár ügyében ki illetékes eljárni, vagy pontosan mit is kell tenni” – összegezte az emberjogi biztos. Elismerte, intézménye is hatékonyabban felléphetne, ha gyakrabban kijárhatna a terepre, de hivatalának erre nincs kapacitása. „Pedig az én dolgom a valóság kiderítése a jogtiprás színhelyén, nem pedig a hivatalnokok írásos válaszainak a tanulmányozása” – tette hozzá az ombudsman. Ezért javasolja, hogy tevékenységére a jövőben az állam adjon több pénzt. Törvénymódosításokat szorgalmazAz ombudsman ezenkívül törvénymódosításokat szorgalmaz, melyek révén a jövőben elkerülhetőek lennének bizonyos jogsértések. Dubovcová szerint módosításra szorulnak az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos szabály – meg kell szüntetni a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenséget. Törvénnyel kell szabályozni és biztosítani a hivatásos állami jogsegélynyújtó és szociális terepmunkát végző szervezetek működési feltételeit. A biztos szerint jobban kell szabályozni azoknak az alkalmazottaknak a jogállását, akiknek a munkaadó nem folyósított bért, a céget bezárták, felszámolták, kiürítették, s a munkavállalók nem kaptak semmilyen dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről. Emellett módosítaná az energetikai törvényt, mely jelenlegi formájában Dubovcová szerint nincs tekintettel arra, hogy ha idegen telken energetikai berendezést építenek, jelentős mértékben beavatkoznak, korlátozzák a telektulajdonos magántulajdonhoz való jogát. Ilyen esetekben mérlegelni lehetne a kisajátítást – ha ugyanis kiderül, indokolatlanul nagy mértékben korlátozták a tulajdonos jogait, a kisajátítással szemben hatékonyan tud jogi úton védekezni.