„Az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik” – mondta Matovič az MKP-ról

A dokumentumot, amely a magyar kisebbséget érintő kéréseket, így például a kétnyelvűség és az önigazgatás kiterjesztését tartalmazza, kedden adta át az MKP elnöksége a Igor Matovič trianoni évfordulóra rendezett fogadásán.  A memorandum átadása meglepetésként érte miniszterelnököt. A dokumentumot több szlovák sajtótermék egyfajta autonómiakövetelésként értelmezte. A kormányfő ezzel kapcsolatban az Új Szónak elmondta, sajnálja, hogy az MKP egyes képviselői visszaéltek a találkozó adta lehetőséggel.

„Visszaéltek azzal, hogy békejobbot nyújtottam, nem gondolom, hogy ez egy ilyen találkozón megengedhető”

– fogalmazott a miniszterelnök.

A Pátria rádiónak adott interjúban elmondta, szerinte jelentős visszalépés történt, az MKP elnöksége „engedett a politikai kisebbségi komplexusának”, amikor a sajtófigyelmet a dokumentum átadására használta ki. Matovič szerint a keddi találkozó célja pusztán az volt, hogy megmutassa, egyenrangú állampolgárnak tartja a magyarokat. „Szeretném, ha együtt alakíthatnánk a jövőnket. Ezért is sajnálom, hogy az MKP visszaélt az eseményen való részvétellel. Az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik” – mondta a Pátriának, hozzátéve: ezután az államigazgatási helyek betöltéséről sem tárgyal az MKP-val. Lapunk múlt héten számolt be arról, hogy az MKP jelölhet több járási hivatal élére új elöljárót. 

Őry szerint legitim kérésekről van szó

Őry Péter, az MKP ügyvezető elnöke elmondta, nem gondolja, hogy visszaéltek a helyzettel. „Ha nem fogalmazzuk meg a problémáinkat, akkor nem lesz, aki orvosolja” – mondta, és hozzátette, csak a már megfogalmazott igényeket szedték össze. A miniszterelnök reakciójáról elmondta, szerinte, ha a szlovákiai magyarok problémáját meg akarják oldani, ki kell mondani, hogy mik a legégetőbb kérdések. „Egyébként csak üres ígérethalmazzá válik a gesztus” – fogalmazott. Arról, hogy a regionális közigazgatási tisztségek betöltése során Matovič nem számol az MKP-val, Őry úgy reagált, hivatalosan eddig sem tárgyaltak velük erről. „Amennyiben a közösség részére kérünk valamit, már nem vagyunk partnerek?” – tette fel a kérdést Őry. 

Berényi nem is tudta

Berényi József, az MKP ügyvezető elnökségének tagja, Nagyszombat megye alelnöke, egyben a keddi találkozó egyik szervezője a memorandumról elmondta, annak megfogalmazásában nem vett részt, mert a miniszterelnöki találkozó előkészítésén dolgozott. Miután a dokumentumot a párt ügyvezető elnöksége átadta a miniszterelnöknek, ő továbbadta azt Berényinek. „Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az MKP ügyvezető elnöksége a szlovák miniszterelnökön keresztül juttatta el hozzám, az MKP volt elnökéhez a dokumentumot” – fogalmazott. A memorandum tartalmáról szólva Berényi elmondta, Matovič az elmúlt időszakban minden olyan kérdésben konzultált vele, amely a dokumentumban megfogalmazódik. Arról is beszélt, hogy szerinte a kérdéses témákban a miniszterelnök a kormányprogramhoz ragaszkodik majd. „De a találkozón elmondott beszédében arról is beszélt, ha a történelmi sérelmekkel kapcsolatban van olyan elvarratlan szál, ami nekünk fontos, akkor beszéljünk a közös megoldás lehetőségéről” – tette hozzá Berényi. Matovič a Pátria rádiónak adott interjújában megerősítette, a kisebbségeket érintő intézkedések kérdésében a kormányprogramhoz tarják magukat.

Elutasító szlovák hangok

Boris Kollár (Sme rodina) elutasít bármiféle „vitát a trianoni békeszerződés megnyitásáról”, mert „súlyos következményei lennének mindkét államra nézve”.

A kormánykoalíciós Juraj Šeliga (Za ľudí) azt mondta, visszautasítja a feszültségkeltést és azt, hogy belerángassák a kormányt „más ország játszadozásaiba”. Šeliga, aki a parlament alelnöke is egyben, úgy véli, Matovičnak, mint a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak, joga van bármilyen rendezvényt megszervezni. Pozitívan értékeli, hogy a kormányfő efféle informális eszközökkel is igyekszik megerősíteni a szlovákok és a magyarok kapcsolatát. Információi szerint a miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy egy memorandumot fognak átadni neki, így nem is buzdított erre senkit, nem lépett fel proaktívan. Šeliga a tíz éve tartó jó szlovák–magyar viszony és együttműködés folytatását szorgalmazza. Egyben felszólított mindenkit, hogy ne szítson feszültséget különféle nyilatkozatokkal, memorandumokkal és egyéb kezdeményezésekkel.

Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter szerint az MKP memoranduma nem segíti elő a szlovák–magyar jószomszédi viszonyt. „Csak a médiából ismerem annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet Trianon előestéjén adtak át Igor Matovič kormányfőnek. Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát” – mondta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: meglepte őt ez a dolog. A tárcavezető szerint a memorandum teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely e heti budapesti látogatását jellemezte.

Veronika Remišová, a Za ľudí vezetője szerint nem kell a múlton lamentálni. Kiemelte, szerinte az országban élő szlovákoknak és magyaroknak is többnyire azonosak a gondjaik. „Ilyen például a hiányzó infrastruktúra, amely a déli országrész lakosait egyformán érinti, de a jó egészségügy és az uniós források értelmes felhasználása, illetve a kudarcot valló igazságszolgáltatás is ide tartozik. Mi azért vagyunk itt, hogy ezeket a problémákat megoldjuk” – mondta lapunknak Remišová. 

Peter Pellegrini, az ellenzéki Smer alelnöke szerint nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössenek a szlovákiai lakosság egy részével. „Mi minden lakost képviselünk” – jelentette ki. Szerinte az is szükségtelen, hogy más irányba mozduljanak el a szlovák–magyar kapcsolatok. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évet tekintve most a legjobb a két ország viszonya. „A múltban sok pozitív változás történt, melyek az itt élő magyarok és más kisebbségek javát szolgálták. Nem látok semmilyen indokot arra, hogy ennél tovább menjünk” – jelentette ki Pellegrini. Úgy véli, ahhoz, hogy egy szlovákiai kisebbség – beleértve a magyar kisebbséget is – „jól működjön”, nincs feltétlenül szüksége arra, hogy saját parlamenti képviselete legyen. 

Mi van a memorandumban?

Az MKP ügyvezető elnöksége kedden este, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a pozsonyi várban rendezett találkozón egy memorandumot nyújtott át a rendezvény szervezőjének, Igor Matovičnak. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a szöveg formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi. Ahogy ebben a 19. századi dokumentumban a szlovák nemzet, úgy a most kiadott szövegben a szlovákiai magyarok kéréseit fogalmazták meg. A párt vezetése többek közt azt kéri a miniszterelnöktől, segítse elő, hogy a közigazgatási elrendezés figyelembe vegye a létező természetes régiókat, illetve hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széles körű önigazgatását. A dokumentum tartalmazza például azt a kérést is, hogy az Alkotmány preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt, biztosítva legyen a nemzeti jelképek (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használata, a magyar nyelv pedig egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar közösség által lakott régiókban, de azt is kérik, hogy töröljék el a magyarokat kollektív bűnösnek kikiáltó Beneš-dekrétumokat és tegyék lehetővé a magyar állampolgárság felvételét.