Az eltévedt bálozók

A farsang farka előtt még sikerült eljutnom egy bálba, pontosabban az esztergomi Petőfi iskola szülők-nevelők báljára. Ez afféle szolid, jótékonysági bál, amelynek a bevételét a gyermekeim általános iskolája kapja.

Nem vagyok egy bálozós fajta, de tavaly is voltunk a Szalma Csárdában és jól éreztük magunkat, így nem volt kérdés, hogy idén is megyünk-e? Sajnos kevesebb ismerős szülő jött el, mint tavaly. Beszélgetni senkivel sem tudtam, mert az egyik oldalamon nem ült senki, a másik felemen ott ült ugyan a feleségem, de ő érthető módon kisebbik gyermekünk kedvenc osztályfőnökével diskurált. Amiről beszélgettek, nem nagyon hallottam a zenekar miatt, így nagyon unatkoztam, de szerencsére elkezdték osztani az előételt, gondoltam, legalább elfoglalom magam valamivel. Közben a másik oldalamra érkezett egy házaspár, az iskola egyik pedagógusa irányításával ültek le mellénk.

A húsos palacsinta (előétel) és a kitűnő, bőséges malacos főétel után, de még a képviselőfánk előtt kezdeményeztem egy ismerkedést a szomszédainkkal, akik már túl voltak a tombolavásárláson is.

- Szintén „Petőfis” szülők vagytok?

- ?

- A Petőfi iskolába jár a gyereketek?

- Nem. Mi egy környékbeli faluból jöttünk.

Ezután egy kis szünetet tartottunk, majd a szomszédom szólított meg enge

- Ez nem egy Fideszes rendezvény?

- Nem. Ez a Petőfi iskola bálja.

- Ma szombat este 7 óra van, és ez a Szalma Csárda?

- Stimmel.

- Akkor nem értem.

- Vagy az is lehet – gondolkodtam hangosan –, hogy én vagyok rossz helyen? Az osztályfőnöknek befizetett kétszer 3000 forint akkor a párt-tagdíjam lett volna? Az nem lehet! Lehet, hogy mégis máshol lesz a rendezvény, ahová mennetek kellett volna!

- Az lehetetlen, a helyben és az időpontban biztos vagyok!

- Nem kéne felhívni valakit?

- Próbáltam a szervezőt hívni mielőtt ide értünk, de nem vette fel. Most már úgy is mindegy, nemsokára haza kell indulnunk, a gyerekeinkre fél tízig vigyáznak a nagyszülők. Még megvárjuk a tombolahúzást, aztán indulunk.

Sok mindent kitárgyaltunk, de mivel a tombolahúzásra csak 11 óra körül került sor, a házaspárnak indulnia kellett haza. Gálánsan kifizették a vacsora árát. Kiderült az is, hogy a Fideszes vacsoraest egy nappal korábban volt, ugyanitt. A tombolaszelvényeiket rám testálták, az ötből három nyert is, úgyhogy a piliscsévi különleges pálinkával, a virágboltos fali kompozíciójával és a CD-vel ígéretem szerint felkeresem őket valamelyik nap.

Nem tudom miért, de a kezdeti unalom után a tombolahúzáskor már a jókedv uralkodott el rajtam, és a nem túlságosan tetsző zene ellenére táncra perdítettem feleségemet. Csak akkor indultunk haza, amikor már a vendégsereg nagy része eltávozott.