Az agrárkamara szerint a Fico-kabinet elárulta a szlovákiai gazdákat

A természet helyreállításáról szóló jogszabályt az EU Tanácsa a múlt héten hagyta jóvá. Az elfogadása egy hajszálon múlt, és kizárólag annak köszönhető, hogy Ausztria és Szlovákia képviselői másként szavaztak, mint azt eredetileg jelezték. A törvényt támogató országok az EU lakosságának a 66,08%-át adják, míg a jóváhagyáshoz 65%-ra volt szükség. Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Svédország, Finnország és Hollandia ellene szavazott, Belgium tartózkodott.

Taraba pálfordulása

Szlovákia esetében Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) eredetileg ellenezte a jogszabályt, végül azonban mégis megszavazta. Taraba azzal érvelt, hogy cserébe sikerült elintéznie a Szlovákiában elszaporodott medvék kilövését megkönnyítő szlovák jogszabály uniós jóváhagyását. A Denník N napilap információi szerint azonban ez sem fedi a teljes valóságot. Az Európai Bizottság ugyanis csak annyit állapított meg, hogy a medvék kilövésével kapcsolatos új szlovák törvény „nagyjából összhangban” van az EU élőhelyvédelmi irányelvével, ám van néhány olyan rendelkezés, amelyek végrehajtását figyelemmel kísérik, és „mindez semmiképp sem jelenti azt, hogy Szlovákia a korábbinál kevésbé szigorúan adhatna ki mentességet a medvék kilövésére”.

Elégedetlen gazdák

A természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály elfogadásáért cserébe Taraba így csak egy bizonytalan ígéretet kapott, ezzel szemben a szlovákiai gazdákat már most sikerült a kormány ellen hangolnia. 

„A természet helyreállításáról szóló rendelet koncepciótlan, és olyan hiányosságokat tartalmaz, amelyeket a gazdákkal folytatott hatékonyabb kommunikációval ki lehetett volna küszöbölni”

 – mondta el lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Az összes EU-tagállamra kötelező érvényű rendelkezéscsomag szerint 2030-ra a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók, tavak) legalább 30 százalékán helyre kell állítani a természeteshez közelítő „jó” ökológiai állapotot, majd ezt 2040-re az ökoszisztémák 60 százalékán, 2050-re pedig legalább a 90 százalékukon kell teljesíteni. „Bár a törvény legvitatottabb, mezőgazdaságot érintő részét az európai gazdák tavalyi, a strasbourgi Európai Parlament előtt tartott sikeres tiltakozásának köszönhetően korábban ejtették, a jogszabály végleges formája, amelyet néhány napja szavazott meg az EU Tanácsa, mégis tartalmazza a mezőgazdasági fejezetet” – tette hozzá Holéciová.

Bizonytalan finanszírozás

Az agrárkamara képviselői szerint az olyan kérdések, mint a kötelező parlagoltatás, vagy az, hogy az élőhelyek védelme mennyiben befolyásolja a mezőgazdasági termelést, alapvető fontosságúak, épp ezért ezeket a szlovákiai gazdákkal is meg kellett volna vitatni. 

„Őszintén csalódtunk az EU Tanácsának a döntése miatt. Arra számítottunk, hogy Szlovákia ezt nem fogja támogatni, az elfogadott jogszabály ugyanis egész egyszerűen nem jó. Nem véletlenül mondott rá nemet több uniós tagország. Nem tudjuk például, hogy az élőhelyek helyreállítását milyen forrásokból fogják finanszírozni. Ha ez a közös uniós agrárpolitika forrásainak a megcsapolásával járna, az nem lenne jó hír a gazdák számára. A kötelező parlagoltatás kérdése is rendkívül érzékeny téma, amelyről beszélnünk kellene”

 – figyelmeztet Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke.

Holéciová szerint a jóváhagyott uniós jogszabály alapján az egyes tagállamok most a saját jogszabályaikat készítik elő. Az SPPK szerint épp ezért kulcsfontosságú lesz, hogy a szlovákiai gazdákat már ne hagyják ki a jogalkotási folyamat ezen szakaszából. „Az SPPK tisztában van azzal, hogy az élőhelyeket helyre kell állítani, de ezt kiegyensúlyozott módon kell megvalósítani, a környezetvédelmi szabályok bevezetése mellett figyelembe véve az egyre növekvő uniós népesség élelmiszer-ellátását biztosító gazdák érdekeit is” – tette hozzá Gajdoš.