Alkotmánymódosítás kell az EP-választásokig

Pozsony. Ki lehet írni az európai parlamenti választásokat annak ellenére, hogy a képviselők múlt héten nem hagyták jóvá az uniós csatlakozásunk szempontjából fontos alkotmánymódosítást. Az EP-választásokról ugyanis külön törvény rendelkezik. Ezzel együtt ha nem módosul az alaptörvény, akkor a választások eredményét és alkotmányosságát bárki megkérdőjelezheti; például azt nehezményezheti, hogy nem élhetett aktív és passzív választóijogával az EU irányelveivel összhangban. Mikuláš Dzurinda kormányfő a csütörtöki rendkívüli kormányülésen megbízta az igazságügyi minisztert egy új javaslat kidolgozásával, melyet gyorsított eljárásban tárgyalna a plénum. Daniel Lipšic két alternatívában gondolkodik: az alkotmányba iktatná a hazai és az európai képviselői mandátum összeférhetetlenségét, és a taláros testület felülbírálhatná a voksolást. Ezzel egy időben előterjeszti az EP-választásokról szóló törvény módosítását, mely szerint ha a voksolással kapcsolatban kételyek merülnek fel, a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. Ha az alkotmánymódosítást mégis megszavazza a parlament, ez utóbbi tervezetet Lipšic visszavonja. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban felmerült, hogy csak fél év után lehet ismét előterjeszteni. „Mivel az új javaslat még nem készült el, nehéz már most kozmetikázásról beszélni” – mondta lapunknak Ladislav Orosz alkotmányjogász, aki nem zárta ki, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatban megismétlődik, ami az előző megbízatási időszakban az összeférhetetlenségi törvény kapcsán történt. Akkor a parlament nem hagyta jóvá a képviselői indítványként előterjesztett tervezetet, s a kormány gyorsított eljárás keretében néhány napon belül egy hasonló javaslatot küldött a törvényhozásba. Állították: új módosítást dolgoztak ki, ám az alkotmányjogi bizottság úgy döntött, hogy bár a tervezet nem azonos az elutasított képviselői indítvánnyal, de csak kozmetikai változtatásokat tartalmaz. Ugyanarról a kérdésről pedig csak hat hónap után lehet javaslatot előterjeszteni. Orosz szerint az alkotmányban az aktív választói joggal és az alkotmánybírósággal kapcsolatos részt mindenképpen módosítani kell, hogy az EP-választásokon a Szlovákia területén élő külföldiek is részt vehessenek, illetve a voksolás eredményét a taláros testület szükség esetén felülbírálhassa. A többi módosítás nem túl égető.

Pavol Hrušovský házelnök főleg azt nehezményezi, hogy nem sikerült újrafogalmazni a parlament és a kormány viszonyát. Az uniós tagországok miniszterei ugyanis az Európa Tanács tagjai – május 1. után a szlovákiai miniszterek is azzá válnak –, és lényegében itt hagyják jóvá az „uniós törvényeket”, azaz májustól a szlovák kormánytagok a végrehajtó hatalom képviselőiként mennének Brüsszelbe, és törvényalkotókként térnének haza. A házelnök szerint ezt az ellentmondást fel kell oldani, ezért szorgalmazta: a kormánytagok csak arról dönthessenek Brüsszelben, amire a szlovák parlamenttől mandátumot kapnak. Hrušovský csalódott, amiért az alkotmányról szóló szavazás fiaskóval végződött. Az ellenzékiek azért nem támogatták a tervezetet, mert nem sikerült elfogadtatniuk az úgynevezett nyomozó bizottságok létrehozását. „Ez nem tisztességes, főleg hogy javaslatukkal csak utólag álltak elő” – jegyezte meg a házelnök, aki saját bevallása szerint megpróbálja megtalálni a módját, hogyan lehetne mégis szabályozni a parlament és a kormány viszonyát. (sza, s)