Alkotmányellenes lehet a Csemadok-törvény

Pozsony |

A kormány kedden tudomásul vette az ún. Csemadok-törvényt, amelynek értelmében a magyar kulturális szövetség évente 300 ezer eurós állandó állami támogatást kaphatna. A kormányhivatal Törvényelőkészítő Tanácsa szerint azonban a javaslat alkotmányellenes lehet. Annyi biztos, január elsejétől a jogszabály még nem lép hatályba. 

A jogszabályt, melyet Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő dolgozott ki, most a kulturális miniszter, Natália Milanová (OĽaNO) terjesztette a kabinet elé. Ahogy arról azonban korábban beszámoltunk, a törvényt első olvasatban elfogadta már a parlament is. Ennek ellenére csak most került a miniszterek elé. A tervezetet most a kormány tudomásul vette és néhány észrevételt is fűzött hozzá. 

A kormányhivatal Törvényelőkészítő Tanácsa szerint azonban a jogszabály-tervezettel komolyabb probléma van. A javaslathoz csatolt véleményükben azt írják, Csemadok támogatása egy nem rendszerszintű és a többi hasonló civil szervezettel, szövetséggel szemben diszkriminatív lehet. Az állásfoglalás szerint, ha elfogadnák a tervezetet, akkor egy olyan precedenst teremtenének, amely alapján a többi szervezet is állami támogatást kérhetne. A képviselői törvényjavaslatot problematikusnak tartják az Alkotmány azon rendelkezéseinek fényében, amelyek az egyenlőséget definiálják és a diszkriminációt tiltják. 

Gyimesi: Lesz pénz 

Gyimesi lapunknak elmondta, a kormány ugyan nem tilthatja meg, hogy a törvényhozásban tovább folytatódjon a javaslat elfogadása, de ha a tervezetet a jelen formájában hagynák jóvá, akkor az Alkotmánybíróságon valóban támadható lenne. Egy ilyen esetben leállna a Csemadok állami támogatása. Hozzátette, a kormány azzal bízta meg, a javaslatot úgy módosítsa, hogy az esetlegesen ne sértse az Alkotmányt. A képviselő szerint erre több megoldás is van. Példaként azt említette, hogy a Csemadok egy keretszerződést írhat alá a pénzügyminisztériummal. Ebben rögzíthetnek bizonyos feltételeket. Itt a képviselő elmondta, a pénzügyminisztériumnak is voltak kisebb meglátásai a javaslattal kapcsolatban. Így például a tárca szerint meg kell határozni a Csemadok kire költheti a pénzt és mire nem. Kiemelte azonban, hogy van politikai akarat arra, hogy a Csemadok állami támogatást kapjon és a támogatás összege sem jelent problémát. "Lesz Csemadok támogatás, 300 ezer euró lesz az összege, csak a formáját kell megtalálni" - jelentette ki. 

Gyimesi azt is elmondta, a javaslat most ugyan lekerült a törvényhozás napirendjéről, mert a koalíciós egyezség szerint a Matica slovenskáról és a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló jogszabály módosításával együtt határoznak majd a Csemadok-törvényről is. "Ez februárban várható" - tette hozzá azzal, hogy a három jogszabály átalakításáról szóló politikai alku nem változott. Az eredeti tervezet szerint a Csemadok már jövő januártól megkapta volna a támogatást. A képviselő szerint annak ellenére, hogy februárban tárgyalhatja a javaslatot a parlament, már a 2022-es évben érkezhetne a támogatás, vagy annak egy része. 

A Csemadok kivár 

A törvénytervezet értelmében a Csemadok a működésére fordíthatná a dotációt. A magyar kulturális szervezet 1996-ig hasonló állami támogatást élvezett, amikor azonban a Mečiar-rezsim megvonta azt. Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke, a Szövetség elnökségi tagja kérdésünkre a mostani fejleményekről elmondta, korábban is egyértelművé vált, hogy január elsejétől nem léphet hatályba a támogatásról szóló jogszabály, erre csak később kerülhet sor. 

A Szövetség kritikus 

Az állandó állami finanszírozás visszaállítását azonban bírálatok is érték. A Szövetség politikusa, Rigó Konrád korábbi kulturális államtitkár, akit a tisztségbe akkor a Híd jelölt, arról beszélt a közművelődési intézmények közül a Csemadok kiemelt támogatása nem ördögtől való, de pontosan meg kell határozni ezeknek a forrásoknak a célját. A Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs pedig úgy fogalmazott, hogy a Csemadok állami támogatásáért cserébe megkötött politikai alkuk egy másik ponton negatívan érinthetik a szlovákiai magyar közösséget. Szerinte, ha az alku értelében a többi kisebbség a Kisebbségi Kulturális Alapon keresztül kapna hasonló forrásokat, akkor az alapban módosítani kellene azokat a százalékarányokat amelyek alapján az intézménynél lévő forrásokat szétosztják az egyes kisebbségek között. Mindezt úgy, hogy némileg csökkenteni kellene a magyaroknak jutó százalékarányt. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!