Közélet

Évi 300 ezer euró járna a Csemadoknak

Pozsony | A parlament elé került a Csemadok állandó állami támogatásáról szóló törvény-javaslat, amely szerint a közművelődési szervezet évente 300 ezer eurót kapna. Az indítványt a koalíciós pártok nagy része, első olvasatban legalábbis, támogatja. A javaslatot azonban, többek közt a Szövetség irányából, kritika is éri.
author
Czímer Gábor

2021. október 15. 07:00

Csemadok k
- Somogyi Tibor felvétele

A javaslatot a törvényhozás elé terjesztő Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő lapunknak elmondta, a támogatást minden évben a kulturális minisztériumon keresztül fizetnék ki. A folyósításnak az az egy feltétele van, hogy a Csemadoknak a következő év áprilisáig el kell számolnia a pénzzel. A javaslat szövege szerint a támogatást a szervezet azokra a célokra költheti, amelyek érdekében az alapdokumentuma szerint létrejött. Ez lényegében azt jelenti, a Csemadok ezt a pénzt a működésének költségeire fordíthatja. Az intézmények esetében tipikusan ilyen a kiadások, a bérek, vagy az épületfenntartás költségei. Gyimesi arra is emlékeztetett, a Csemadok 1996-ig állami támogatásban részesült, amit akkor megvontak tőle. „Ezt a rendellenes állapotot állítjuk most helyre” – nyilatkozta. A 300 ezer eurós összegről szólva azt mondta, ennek meghatározásakor abból a hozzávetőlegesen 1,5 millió euróból indultak ki, amit a Matica slovenskának minden évben kapnia kellene. A magyar közösség kerekített, tízszázalékos arányával számolva ebből 150 ezer eurós összeg jönne ki a Csemadok hasonló mértékű állami támogatására. „Ezt mi megdupláztuk 300 ezerre” – magyarázta a képviselő. A törvény szerint a Csemadok mindezek ellenére nem válna állami intézménnyé, a kormányzatnak továbbra sem lenne ráhatása a szervezet belső ügyeire. Gyimesi szerint a magyar kulturális intézménynek ezzel együtt megmaradna az a lehetősége is, hogy hazai vagy külföldi forrásokra pályázzon, így például a Kisebbségi Kulturális Alaphoz (KKA), vagy a Bethlen Gábor Alaphoz folyamodjon támogatásért. Ha ez a parlamenti folyamat során valamiért megváltozna, azt az OĽaNO frakciója vétózná, végső esetben pedig a képviselő visszavonná a javaslatát.

Valamit valamiért

Gyimesi szerint a törvénytervezetet az OĽaNO parlamenti frakciója egyhangúlag jóváhagyta. Ezt lapunknak a párt szóvivője, Peter Dojčan is megerősítette. A képviselő arra is kitért, a szintén kormányzó SaS egy feltétel mellett támogatja a javaslatot. „Mégpedig, hogy a többi nemzetiségi szervezet is kapjon hasonló dotációt, de a KKA-n keresztül” – mondta. Ondrej Šprlák, az SaS szóvivője megerősítette, hogy az első olvasatban megszavazzák a javaslatot. Gyimesi szerint a Sme rodina parlamenti frakciója is igennel voksol majd, de ők cserébe azt kérték, a Matica slovenskának az állam által adott költségvetését, miután az intézménynél egy alapos pénzügyi ellenőrzést végeztek, ne egy fix összegben, hanem az államháztartási büdzsé egy adott százalékában határozzák meg. A Za ľudí még nem döntött az ügyben, közölte lapunkkal a párt sajtóosztálya.

A képviselő bízik abban, hogy a novemberi parlamenti ülésig sikerül megállapodniuk a KKA-ra és a Matica slovenskára vonatkozó változtatásokról, így a Csemadok-törvényről is. „Novemberben a koalíció mindezt megszavazhatja és január elsejétől lépne életbe a törvény” – tett hozzá azzal, hogy a Csemadok így a pénzt már jövőre megkaphatná.

A KKA-t is megnyitják

Ahhoz, hogy a többi kisebbség számára a KKA-n keresztül tudjanak a Csemadokéhoz hasonló támogatást nyújtani, az alapot szabályzó törvényt is módosítani kell. Gyimesi szerint a parlamentben meg is nyitják a vonatkozó jogszabályt és ha már terítéken van, néhány kisebb módosítást is eszközölnek rajta. Jelenleg az alap a rendelkezésére bocsátott 8 millió euró öt százalékát (400 ezer euró) költheti működésre. „Ezt szeretnénk hat, hat és fél százalékra növelni” – mondta a képviselő. Hozzátette azonban, hogy az alap működési költségvetésének százalékos növelésével az intézmény teljes keretösszegének 250 ezer eurós emelése is együtt járna, így végső soron a nemzetiségeknek adott támogatási keret abszolút összege nem csökkenne. Ebből az is következik, hogy az SaS által szabott, a nem magyar kisebbségeknek juttatott többlettámogatásokra vonatkozó feltétel is teljesülne.

Bárdos óvatos

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, aki egyben a nemrég alakult Szövetség nevű párt elnökségi tagja is, lapunknak elmondta, egyelőre kivárják, mi lesz a törvényjavaslatnak a sorsa a parlamentben. „A törvénytervezetet tudomásul vesszük” – mondta azzal, nem tudják, a második parlamenti olvasatban milyen módosító javaslatok kerülhetnek elő. Az indítvánnyal kapcsolatos óvatosságát azzal is indokolta, hogy a törvénytervezet nem a kormány, vagy képviselők egy csoportjának javaslata, hanem azt egyedül Gyimesi jegyzi. „A képviselő úrnak az elképzelése és az ötlete mindenképpen méltányos és dicsérendő, de hogy mi lesz ennek a végkifejlete, csak az után látjuk majd, ha ezt a törvényhozás megtárgyalta” – tette hozzá.

Rigó kritikus

A Szövetség másik politikusa, Rigó Konrád korábbi kulturális államtitkár, akit a tisztségbe akkor a Híd jelölt, arról beszélt, szerinte ha Gyimesi komolyan gondolná az indítványát, akkor sokkal alaposabban kidolgozott javaslatot kellett volna az asztalra tennie. Úgy látja, a tervezetben szereplő 300 ezer euró nagyon kevés, hiszen a Csemadok a központi állami forrásból a KKA-n keresztül évente félmillió eurós nagyságrendű támogatáshoz jut, illetve Magyarországról további 400 ezer euró körüli dotációt kap minden évben. „Ha ezt a kérdést állami felelősséggé akarjuk tenni, akkor a 300 ezer euró édeskevés” – jelentette ki Rigó azzal, hogy szerinte a központi állami támogatás kizárja, hogy a Csemadok pályázati úton részesüljön további állami forrásokból. „Ha ez a törvény átmegy, akkor a Csemadok a KKA-ból nem kaphat támogatást” – tette hozzá, ami szerinte hatalmas hiba lenne és csak rontana a szervezet helyzetén. Rigó példaként hozta, hogy a KKA-hoz hasonló alapokhoz például a Matica slovenská nem pályázhat. Szerinte emögött az az egyébként helyes megfontolás van, hogy az állam által fenntartott intézmények csak egy csatornán részesüljenek a költségvetési forrásokból. Arra a felvetésre, hogy Gyimesi szerint a Csemadok a törvény elfogadása után is pályázhatna a KKA-hoz, Rigó azzal válaszolt, ez egy furcsa helyzetet állítana elő. „Hiszen akkor például a Matica slovenskának is meg kellene engedni, hogy pályázhasson az alapokhoz” – mondta. A korábbi államtitkár szerint a közművelődési intézmények közül a Csemadok kiemelt támogatása nem ördögtől való, de pontosan meg kell határozni ezeknek a forrásoknak a célját.

A Szövetség szerint

A Szövetség párt lapunknak küldött közleményében azt írja, minden előrelépést üdvözölni kell, a törvénnyel kapcsolatban viszont sok a tisztázatlan kérdés. „Mivel a háttéralkuk miatt bele kell nyúlni a KKA-ról szóló törvénybe is, nem ismert, ennek milyen mellékhatásai lesznek” – írják, és hozzáteszik, további alapfeltétel az is, hogy a Csemadoktól a törvény miatt ne vegyék el a pályázás jogát. „1996-ban, az állami támogatás megszüntetésének évében, a Csemadok 330 ezer eurónak megfelelő koronát kapott, ma négyszer annyi az állami költségvetés kiadási oldala, mint 25 éve” – teszik hozzá.

Urambátyám rendszer?

Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi témákkal foglalkozó csoportjának külső szakértője, korábbi romagyügyi kormánybiztos, akit hivatalába a Híd jelölt, a Csemadok-törvénnyel kapcsolatban arról beszélt, szerinte Gyimesi javaslata egy tőről fakad a Kisebbségi Kulturális Alap legyengítését célzó lépéseivel. „Azaz: elvenni a lehetőséget a kisebbségi kulturális önszerveződéstől, és azokat a szervezetek támogatni, amiket maga a képviselő kedvel” – fejtette ki. Szerinte mindez visszalépés a kultúrpolitikában az önkormányzatiságtól az „urambátyám” rendszerhez. „Ha Gyimesi képviselő valóban tud szerezni 300 ezer eurót a kisebbségi kultúrának, adja azt a KKA-nak, erősítse meg a kisebbségek kulturális önkormányzatiságát” – tette hozzá.

Miroslav Kollár, a parlament kulturális bizottságának alelnöke, aki a kormánykolaíciós Za ľudíból távozott és most a Spolu elnöki tisztségét tölti be, a javaslat kapcsán arról beszélt, szerinte senkinek nem ártana, ha a Csemadok ilyen támogatást kapna. Ugyanakkor nem tartja jónak, ha ehhez hasonló, nem rendszerszintű megoldások jelennek meg a kisebbségi kultúra finanszírozásában. Azt, hogy rögzítve lenne egy konkrét összeg egy konkrét szervezet számára egyfajta klientelizmusnak tartja. Szerinte jobb megoldás lenne, ha a pénz a KKA-hoz kerülne.

A szakértő szerint

Fiala-Butora János kisebbségi kérdésekkel is foglalkozó emberjogi szakértő szerint a törvénytervezet biankó csekket adna a Csemadoknak. „Hiszen alanyi jogon járna a szervezetnek a támogatás, nem konkrét tervre, célra kapja, hanem a létezésére” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a jogszabálytervezet esetleges elfogadása után a Csemadok továbbra is pályázhatna-e a KKA-hoz, a szakértő így válaszolt: „Nem látom, hogy akár az új törvény, akár a KKA-törvény megtiltaná a Csemadoknak, hogy pályázzon.” Hozzátette, ugyan volt szó arról, hogy a törvény a Csemadok jogállását is megváltoztatná, de az előterjesztett javaslatnak ez nem része.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Leyen

A szlovákiai családokkal fizettetik meg az EU destruktív zöldpolitikájának az árát

Matej Mišík szerint elképzelhető, hogy újra kötelező lesz védőmaszkot viselni. (TASR-felvétel)

A minisztérium nem készül újabb lezárásokra, de a maszkviselés kötelező lehet

Eduard Heger Richard Sulík

Heger nem árulta el, lesz-e kormányátalakítás a koalíció fenntartása érdekében

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába

Új Szó

Miről ír a szerdai Új Szó?

d

KVÍZ: Ismert városok… Na, de tudod, hol vannak?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.