A vállalkozásoknak egyre több gondot okoz a munkaerőköltségek rohamos növekedése

A látványos ütemben növekvő árak miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkáltatókra, hogy növeljék az alkalmazottak fizetését, ellenkező esetben ugyanis könnyen elveszíthetik a legjobb dolgozóikat. Az Európai Unióban a cégek egy munkaórára jutó költségei emiatt tavaly éves szinten átlagosan 5%-kal emelkedtek, abszolút értékben meghaladva a 30 eurót. Az egyes országok között azonban jelentős különbségek vannak: Bulgáriában, Litvániában és Romániában két számjegyű éves növekedést mértek (15, 13, illetve 12%), míg Olaszországban, Finnországban és Dániában jóval enyhébbet. „Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb növekedést a magas inflációs rátával rendelkező országokban tapasztaltuk, ami nagyrészt a munkavállalói jövedelmek emelkedésének köszönhető” – mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Szlovákia az élbolyban

Szlovákia a maga 8%-ával a tizenkettedik legmagasabb éves növekedést érte el az óránkénti munkaerőköltségek szempontjából. A szlovákiai munkáltatóknak tavaly így átlagosan 15,6 euró költséget jelentett egy munkaóra. Ez a munkavállalók díjazásából (11,4 euró), valamint egyéb, nem bérjellegű költségekből – munkáltatói társadalombiztosítási járulékokból és a munkaadót terhelő adókból – tevődik össze. Szlovákiában tavaly ez egy munkaórára átszámítva 4,2 eurót tett ki.

A nem bérjellegű költségek aránya a teljes munkaerőköltségen belül Szlovákiában így eléri a 27%-ot, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unió országai közül. „Ez csak Franciaországban, Svédországban és Olaszországban magasabb, mint Szlovákiában. A visegrádi és balkáni uniós tagországok mindegyike a 24,8 százalékos uniós átlag alatt mozog, Magyarországon ez például a 15 százalékot sem éri el” – tette hozzá Horňák. Szlovákiában ez az arány ráadásul csak tavaly 1,2 százalékponttal nőtt, ami a harmadik legnagyobb növekedés az összes uniós ország közül.

Romló versenyképesség

A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos, hogy a munkaerőköltség vagy a bérek növekedési üteme tükrözze a munkatermelékenység növekedését. Szlovákiában azonban a munkatermelékenység tavaly mintegy 2,5%-kal csökkent, és a hosszú távú tendencia sem tűnik kedvezőnek. A 2015-ös évhez képest az egy munkaórára jutó munkatermelékenység ugyan 14%-kal nőtt, a munkaerőköltség ugyanakkor több mint 33 százalékkal emelkedett. „A munkaerőköltségek termelékenységet meghaladó növekedése veszélyt jelent a szlovákiai vállalkozások nemzetközi versenyképességére” – figyelmeztet Horňák.

Elégedetlen külföldiek

A bérköltségekkel kapcsolatos helyzet súlyosságára a Szlovákiában működő külföldi kereskedelmi kamarák is felhívták a figyelmet a legújabb, kedden közzétett felmérésükben, amelyben a Szlovákiában megtelepedett külföldi cégek véleményét kérték ki az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban. A felmérésben részt vevő cégek már tavaly is a munkaerőköltségek látványos növekedését jelezték előre, idén azonban még a tavalyinál is borúsabbnak látják a jövőt. A külföldi cégek idén a szlovákiai munkaerőköltségek több mint 9%-os növekedésére számítanak. „Ilyen mértékű emelkedéssel még a világjárvány kirobbanása előtti gyors gazdasági növekedés időszakában sem számoltak. Így az sem csoda, hogy az inflációs nyomás és a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet rendkívüli mértékben nyugtalanítja a vállalatokat” – mondta el Peter Lazar, a Szlovák–német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Slowakei) elnöke, aki szerint a felmérésükben szereplő cégek fele a bérköltségek növekedését tartja a vállalkozásukat fenyegető legnagyobb kockázatnak az elkövetkező egy évben. A cégek 57%-a számára emellett a munkaerőhiány is súlyos problémát jelent. „Minden második vállalat erre fokozott automatizálással és a munkaerő továbbképzésével reagál” – tette hozzá Lazar.

Politikai bizonytalanság

A külföldi cégek nem nézik jó szemmel azonban az ingatag szlovákiai belpolitikai helyzetet sem, amely különösen a kormány decemberi bukását követően vált az eddiginél is bizonytalanabbá. „A politikai stabilitást és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát a megkérdezett befektetők rossznak tartják. A korrupció elleni küzdelem és a közbeszerzések átláthatóságának a javítása ugyanis újra lelassulhat” – figyelmeztet Lazar.