<p>Bár családjuk anyagi körülményeivel inkább elégedettek, és meglehetősen boldognak érzik magukat a határon túli magyar fiatalok, többségük úgy véli, külföldön találná meg leginkább a számítását. Mindössze 45,4 százalék mondta, hogy nem is gondolkodik a kivándorláson – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia felméréséből.</p>
A szlovákiai magyar fiatalok 54,3 százaléka kivándorolna
Bár a határon túli magyar fiatalok közül a szlovákiaiaknak vannak a legjobb életkörülményei, a többség itt is a kivándorláson gondolkodik: fiataljaink 54,3 százaléka kivándorláspárti. Mivel a felmérés a középiskolás korosztályt is érintette, ezek az adatok azt vetítik előre, hogy a hazai fiatalok közül a jövőben is sokan távozhatnak külföldre.
Tizenöt év után készült új reprezentatív felmérés a határon túli fiatalokról. A felmérés 2700 fő megkérdezésével zajlott Ukrajnában, Szlovákiában, Szerbiában és Romániában élő 15–29 éves magyar anyanyelvű/nemzetiségű fiatalok körében 2015 novembere és decembere között. Ezekben az országokban körülbelül 400 ezer 15–29 éves magyar fiatal él, az ő gazdasági, társadalmi, politikai, szociális helyzetüket, életmódjukat, értékvilágukat, szokásaikat mérte fel a GeneZYs névvel futó kutatás.
Az eredményeket összehasonlították a legutóbbi hasonló felmérés, a 2001-ben készült Mozaik eredményeivel. Ebből látszik, hogy jelentősen nőtt a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma: 14 százalékról 26 százalékra – ez leginkább a szlovákiaiak körében figyelhető meg.
A hazai fiatalok a leggazdagabbak a határon túliak közül. Bár itt a mintául vett korosztály differenciáltsága valószínűleg torzítja némileg az adatokat, így is sokat mondó, hogy míg egy hazai magyar fiatal havi 117 700 forintból (kb. 380 euró) gazdálkodik, egy erdélyinek mindössze 68 ezer forint (kb. 220 euró), egy vajdaságinak 57 ezer forint (kb. 180 euró), egy kárpátaljainak pedig mindössze 34 ezer forint (kb. 110 euró) jut.
A határon túli fiatalok elégedettebbek családjuk anyagi helyzetével, mint a magyarországiak: míg Magyarországon 2012-ben 37,5 százalék úgy gondolta, épp hogy csak meg tudnak élni, a határon túliak közül ezt 2015-ben mindössze 13,8 százalék mondta. A határon túliak több mint 80 százalékának családja gondok nélkül él vagy legalábbis be tudja osztani a bevételeit; Magyarországon 2012-ben ez a csoport mindössze 41,8 százalékot tett ki.
Papp Z. Attila, a kutatás vezetője lapunknak elmondta, a fiatalokat ma leginkább egzisztenciális kérdések foglalkoztatják, a közélet iránt nem érdeklődnek, a politikusokkal szemben a legelutasítóbbak.
A megkérdezettek 10,6 százaléka azt válaszolta, végleg külföldre kíván települni, és konkrét elképzelései vannak a célállomásról is. További 15 százalékuk szintén komolyan gondolkodik a kitelepülésen, csak még azt nem tudja, hova és hogyan távozzon, 29,1 százalékot tesz ki azok aránya, akiknek már megfordult a fejében a kiutazás, de nem töprengett el a részleteken.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217770","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"280","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
A legtöbb fiatal a háború sújtotta Ukrajnából távozna, majdnem 67 százalékuk, de 63 százaléknál magasabb a külföldre vágyó vajdaságiak aránya is. A szlovákiai magyar fiatalok 54,3 százaléka távozna konkrét tervvel vagy anélkül, mindössze 45,1 százalékuk maradáspárti. Alacsonyabb a migránspártiak aránya az erdélyi fiatalok körében, derül ki a felmérésből. A fiatalabbak (15–19 évesek) között egyébként alacsonyabb az államnyelv és magasabb az angol nyelv ismeretének szintje.
A külföldön élő családtagok is vonzhatják a fiatalokat: a szlovákiai magyarok 77,9 százalékának él külföldön valaki a családjából, ez a legmagasabb arány a határon túliak között, az átlag 74,1 százalék.
A legtöbben a magasabb jövedelem, a jobb megélhetés céljából hagynák el az országot: az ő arányuk 74,5 százalékos. 7,2 százaléknyifiatalt a külföldi továbbtanulás lehetőségei motiválnak, a hátrányos kisebbségi helyzet mindössze 1,3 százalékuk kitelepedési szándékát indokolja. A határon túli magyar fiatalok 42,1 százaléka választaná úti céljául Magyarországot, ez leginkább a kárpátaljaiakra (75,4 százalék), legkevésbé a szlovákiai magyarokra (29,2 százalék) jellemző. A második legnépszerűbb célpont Nyugat-Európa (41 százalék), a szlovákiai fiatalok 47,4 százaléka választaná, Európán kívül az összes megkérdezett 12,2 százaléka telepedne le, ez az arány Szlovákiában a legmagasabb, 15 százalékos.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.