A szlovákiai családokkal fizettetik meg az EU destruktív zöldpolitikájának az árát

„Semmit se tegyünk átgondolatlanul, cselekedjünk racionálisan” – figyelmeztetnek egyre gyakrabban az európai parlamenti képviselők, akik azonban korántsem viselkednek példamutatóan. Javaslataik hatását pedig a háztartások a pénztárcájukon is megérzik. Az Európai Parlament (EP) ugyanis egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a tagállamokat és az Európai Bizottságot (EB), ami sok európainak, köztük a szlovákiai családoknak is egyre nagyobb fejfájást okoz.

Ki a felelős?

Az energiaárak csökkenése, vagy legalább a visszatérés a pár évvel ezelőtti árszinthez manapság képtelenségnek tűnik.

„A drága energia, különösen a gáz ugyanis egyáltalán nem csak az ukrajnai háború következménye. Inkább azt mondhatjuk, hogy a háború volt az utolsó csepp a pohárban, amely a lehető legrosszabbkor jött”

– mondta el Markéta Šichtařová közgazdász a denik.cz portálnak. Ha nem is tört volna ki az ukrajnai háború, az energia, beleértve a gázt is, jelenleg úgy is szokatlanul drága lenne.

„És ez csak egy dolgot jelent: az energia ára még az ukrajnai háború lezárása után sem fog visszatérni arra a szintre, amelyet például két évvel ezelőtt ismertünk. A zöldpolitikának ugyan kevés köze van Ukrajnához, mégis az előbbi az, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi magas árakhoz”

– állítja Šichtařová.

„A gáz és az áram ára az elkövetkező években is magas marad” – mondta el Markus Krebber, az RWE német energiakonszern vezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. Az ukrajnai háború által gerjesztett energiaár-emelkedés jelenleg az infláció fő hajtóereje Németországban és más országokban is. „Valószínűleg 3–5 évig tart majd az egész” – állítja Krebber az energiaellátást övező jelenlegi problémákról. Szerinte ugyanis időbe telik, amíg új kapacitások jönnek létre, és más országok is képesek lesznek pótolni a kieső szállításokat. Emiatt a családok nemcsak a magas energiaárak, hanem energiahiány miatt is aggódhatnak.

Logikátlan zöldpolitika

„A drága energiáért, különösen Európában, az elhamarkodott és logikátlan energiapolitika a felelős”

– mondta el lapunknak Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője. Szerinte az orosz energiahordozók szállításával kapcsolatos problémák inkább másodlagos szerepet játszanak, bár jelenleg ez utóbbiak is hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez. „Az energiaárak már az ukrajnai orosz invázió előtt is emelkedtek, és a háború nélkül is nőttek volna. A világ és a Nyugat energiaigénye a következő évtizedben 20 százalékkal haladja majd meg a kínálatot, és az Európában elutasított fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások nélkül egyre nagyobb a kockázata az energiaárak további emelkedésének” – mutat rá az elemző. A megújuló energiaforrások ugyanis nem tudják egyhamar teljesen helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat.

„A megújuló energiaforrások bevezetését övező fejetlenség azzal a veszéllyel jár, hogy tönkreteszi a gazdaságot, felpörgeti az inflációt és csökkenti a versenyképességet. Világosan ki kell mondani, hogy rövid és középtávon több mint problémás a földgáz vagy a kőolaj kiváltása megújuló, kibocsátásmentes forrásokkal”

– teszi hozzá Pánis.

Az energiapiaci válság ellenére Brüsszel azonban tovább szigorítja a zöldpolitikáját. Néhány nappal ezelőtt az Európai Parlament jóváhagyta azt a javaslatot, amely 2035-től betiltaná a belső égésű motorral hajtott új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek értékesítését. Az Európai Parlament két kulcsfontosságú bizottsága június 14-én pedig elutasította az atomenergia és a földgáz átmeneti elismerését tiszta energiaforrásként. A végső szót az EP júliusi plenáris ülése mondja majd ki, ahol a képviselők többségére lesz szükség a javaslat elutasításához.

Az EU végrehajtó szerve eredetileg a tagállamok nagy csoportjának – köztük Franciaországnak, Lengyelországnak és Csehországnak – szeretett volna kedvezni, amelyek a szén és a kőolaj helyettesítésére az atomenergiát vagy a földgázt használnák. Különösen a zöldek és a szocialisták azonban próbálják meggyőzni a más frakciókhoz tartozó kollégáikat arról, hogy a gáz és bizonyos mértékig az atomenergia támogatása káros a környezetre, és nem járul hozzá az Európai Unió klímacéljainak az eléréséhez.

Brüsszel nem enged

A vállalati szektor számára a legnagyobb gondot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) okozza, amelynek az eredeti célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentése és a klímaváltozás megfékezése, a legnagyobb szennyezőket azonban egyáltalán nem érinti. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid-kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

Richard Sulík gazdasági miniszter az uniós energiatanács brüsszeli rendkívüli ülésén kollégáinak a kibocsátási egységek ideiglenes felfüggesztését javasolta.

„Ez meleg levegő, egyszóval egy kitalált, mesterséges valuta, amely nagyon megdrágítja az energiát”

– tette hozzá a miniszter. Szerinte meg kellene határozni, hogy mit is akar valójában az Európai Unió vagy Szlovákia. „Nem lehet mindent egyszerre akarni. Ha az EU most öt vagy három évre felfüggesztené a kibocsátási egységeket, az jelentősen megnyugtatná a piacot” – vallja Sulík.

Ma már azonban egyértelmű, hogy Brüsszel inkább szigorítani fog ebben a kérdésben is, mintsem feladná az eredeti szándékait. A hatékonyság ugyanakkor kérdéses. Az EU 2020-as jelentése szerint ugyanis a legnagyobb kibocsátó Kína (az összes kibocsátás 29,3 százaléka), az Egyesült Államok (13,7%), India (6,6%), Oroszország (4,8%), Japán (3,6%), Németország (2,2%), Dél-Korea és Irán (1,8%), valamint Szaúd-Arábia (1,7%). Az EU egésze a kibocsátás alig 9,6 százalékát adja.

Szlovákia nem segít

Melyek az Európai Bizottság legfontosabb célkitűzései? Gyorsabb átállás a megújuló energiaforrásokra, nagyobb energiahatékonyság és megtakarítások, közös gázbeszerzés az új szolgáltatóktól. Brüsszel számításai szerint az átállás 2030-ig közel 300 milliárd eurónyi beruházást igényel. Ennek egy részét a tagállamok számára a sürgősségi helyreállítási alap részeként biztosítják, egy másik részét pedig a kibocsátási egységek értékesítésének a növelésével kívánják előteremteni. Nagyjából 225 milliárdot kellene kölcsönökből előteremteni.

A szlovák politikusoknak olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek elsősorban a legkiszolgáltatottabb csoportoknak segítenének átvészelni ezt a nehéz időszakot. Az eddig közzétett javaslataik alapján azonban elmondhatjuk, hogy a szlovák mentőcsomag uniós szinten az egyik legsilányabb. A Heger-kormány februárban úgy döntött, hogy 2024-ig, bizonyos határokon belül, befagyasztja a villanyenergia árát a lakossági fogyasztók számára. A Szlovák Gázművek (SPP) földgázárai a háztartások számára a gazdasági miniszter szerint a jövő év elejétől 34–59 százalékkal nőnek. Alacsonyabb összeget fizetnek majd azok az ügyfelek, akik négyéves szerződést kötnek az SPP-vel. Napirenden van az energiaszegénységgel kapcsolatos koncepciótervezet is, amelyet ősszel nyújtanak be a kormánynak. Míg azonban más országok már régen megoldották ezt a kérdést, Szlovákiában a lakosság érdekei már megint az utolsó helyre szorultak, arról nem is beszélve, hogy a vállalkozásoknak nyújtandó segítségről szó sincs.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa