A pártoknak sem könnyű

A Polis a fenti kérdéseket tette fel, egy-egy ideológiai „skatulyába” több pártot is bele lehetett helyezni. A válaszokból kitűnik, hogy az emberek jó része csak azokat a pártokat tudja így besorolni, amelyek az értékrendbeli–ideológiai viták frontvonalán „harcolnak” – a KDH-t és az SaS-t. Előbbit a választók 67 százaléka kereszténynek, további 41 százaléka konzervatívnak tartja, utóbbit pedig 41 százaléknyian vélik liberálisnak. A „keresztény” rangsor második helyén a Híd végzett (7,3%), amely sosem határozta meg magát ilyen pártként, tavaly óta pedig a polgári párt szerepel a nevében. A volt KDH-sok által alapított Sieť, valamint a Nova viszont csak a lista 5., 6. helyén található. Az MKP-t csak a megkérdezettek 1,6 százaléka tartja keresztény elvekre épülő, holott keresztény tagozata is van. Ennél még a Smert is többet tartják (3,8%) kereszténynek. Hasonlóan érdekes a „liberális” lista is. A második helyen az OĽaNO található, amelynek képviselői (egy kivételével) előre deklarálták, hogy részt vesznek a február eleji népszavazáson és igennel fognak voksolni. A párt képviselőinek túlnyomó többsége egyértelműen konzervatív beállítottságú. A Hídra csak a válaszadók 2,8 százaléka mondta, hogy liberális, ez kb. ugyanannyi, mint a KDH esetében (2,6%). A KDH után a Smert tartják legnagyobb számban konzervatív pártnak – pedig a kormánypárt nevében a szociáldemokrata jelzős szerkezet is megtalálható. A Híd (5,6%) ezen a listán „polgári párt” jelzője ellenére is megelőzte a Lipšic-vezette Novát és a Procházka-féle Sieťet is. Az MKP-t csak annyian tartják konzervatívnak, mint az OĽaNO-t vagy az SaS-t. Pedig a két, magyarokat megszólító párt közül egyértelműen az MKP számít konzervatívabbnak. Sokat elárul a választói érzékelésről az is, hogy a megkérdezettek 42 százaléka nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mely pártokat tartja konzervatívnak (a liberális besorolásnál ez az arány 35 százalék volt).