„Hiányoznak az elemzések, hiányoznak az adatok, hiányoznak a háttéranyagok” – panaszkodik a parlament munkájára Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Országos Szövetségének (KOZ) az elnöke.
A parlamenti káosz a cégvezetőket és a szakszervezeteket is összehozta
A parlament egyre kaotikusabb törvényalkotási módszerei ellen mára a legnagyobb ellenfelek is összefogtak. A munkáltatók és a szakszervezetek közösen tiltakoznak a törvényalkotási káosz ellen.
A parlamentben az őszi előre hozott parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb káosz uralkodik, a pártok többsége ugyanis a törvényhozást is a kampánycéljaira használja ki. Így míg korábban egy-egy átlagos ülésszakon pár tucat törvény- vagy módosításjavaslat szerepelt, a mostani ülésen több mint 200 programpont vár megvitatásra, amelyeknek a minősége ráadásul a szokásosnál is jóval silányabb.
Közös fellépés
Hogy nagy a baj, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a többnyire ádáz vitát folytató szakszervezetek és munkáltatói szervezetek közösen lépnek fel a politikusok ámokfutása ellen. Rendkívül ritka, hogy a legnagyobb szlovákiai munkáltatói szakmai szervezetek, a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ), a Munkaadói Szervezetek Szövetsége (AZZZ), az Ipari Szervezetek Szövetsége (APZD) közösen tartsanak sajtótájékoztatót a Szakszervezetek Országos Szövetségével (KOZ). Hétfőn – több más szakmai szervezettel együtt – mégis közösen álltak az újságírók elé, hogy kifejezzék az elégedetlenségüket.
Sok a fércmunka
„Még soha ennyi törvényt nem fogadtak el megfelelő jogalkotási folyamat nélkül, mint most” – mondta el Mário Lelovský, az RÚZ első alelnöke. A szociális partnerek szerint ráadásul mára bevett gyakorlattá vált, hogy a politikusok a törvényjavaslatokat anélkül nyújtják be a parlamentbe, hogy előtte felmérnék a lakosságra és vállalkozásokra gyakorolt hatását. A törvényjavaslatok többnyire zárt ajtók mögötti, előzetes szakmai vita nélkül születnek. „Hiányoznak az elemzések, hiányoznak az adatok, hiányoznak a háttéranyagok” – panaszkodik Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Országos Szövetségének az elnöke. Emiatt pedig egyre többször fordul elő, hogy a már elfogadott javaslatokat újra módosítania kell a parlamentnek, ezekről ugyanis nagyon gyorsan kiderül, hogy a gyakorlatban nem működnek.
„A helyzet drámai” – állítja Alexej Beljajev, az APZD elnöke. A szakszervezetek és a munkáltatók elfogadhatatlannak tartják, hogy a politikusok olyan populista javaslatokkal árasztják el a törvényhozást, amelyek közvetlenül érintik a családok és vállalkozások pénztárcáját. „Az ellenőrizhetetlen törvénymódosítások az egész gazdaságot gyengítik. Csökken a versenyképesség, emelkednek az árak, nő a munkanélküliség” – hangsúlyozták a szakmai szervezetek a hétfői sajtótájékoztatójukon. Szerintük a parlament olyan javaslatokat is elfogad, amelyek inkompetens módon avatkoznak be a társadalombiztosítási rendszerbe, az adózásba és az oktatásba. Ezek a jogszabályok gyakran működésképtelenek, és végül számos problémát okoznak.
Tarthatatlan helyzet
„Nem fogadjuk el és nem is fogjuk elfogadni azt a helyzetet, hogy a médiából értesülünk a kulcsfontosságú jogszabályi változásokról, és azt sem, hogy egyenként kell körbejárnunk a képviselőket, arról győzködve őket, hogy az általuk javasolt módosítások miért rosszak” – figyelmeztetnek a szociális partnerek. Szerintük a közös cél az, hogy a jogalkotási folyamatot rendszerszerűen és tisztességesen közelítsék meg, olyan törvényeket fogadva el, amelyek az ország, a vállalkozások és a lakosság javát szolgálják. „Itt az ideje, hogy olyan törvényjavaslatokat fogadjanak el, amelyek szaktudáson alapulnak, és valóban a háztartások életszínvonalának a javát szolgálják, nem pedig csak látszatintézkedések” – tették hozzá a munkaadók képviselői és a szakszervezetek. (mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.