A Párizsi Szerződés megfékezheti a globális felmelegedést

A szerződés célja leegyszerűsítve a környezetvédelem, a légkör védelme, tehát az, hogy a következő években csökkentsük a káros anyagok, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez minden ország különböző módon járulhat hozzá: korlátozhatja a környezetszennyező autók használatát, előnyben részesítheti az elektromos meghajtású gépjárművek vásárlását, vagy korlátozhatja a légkört szennyező gazdasági tevékenységet. A légkör védelméhez járul hozzá például a lakóházak hőszigetelése is. Szlovákia létrehozta a környezetvédelmi tárca hatáskörébe tartozó Környezetvédelmi Politikai Intézetét, amely különböző elemzéseket és tanulmányokat fog kidolgozni a klímaváltozásról és környezetszennyezésről, aminek köszönhetően figyelemmel kísérhetik, milyen mértékben tudja betartani az ország a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseket. Az összes intézkedés és előírás közös célja, hogy 2030-ig az 1990-ben mért károsanyag-kibocsátást 40 százalékkal csökkentsük. 

A Párizsi Szerződés további célja, hogy a 21. század második feléig olyan állapotot érjünk el, hogy minden ország csak annyi káros anyagot bocsásson a légkörbe, amennyit a természet képes feldolgozni. „Ezzel elérnénk a légkör egyensúlyi állapotát. Mit jelent mindez Szlovákia számára? 2014-ben 40,6 millió tonna emissziót termeltünk. Ebből például az erdőknek köszönhetően nyolcmilliót sikerült lekötni. Tehát ha a légköri neutralitást akarnánk elérni, akkor körülbelül ötszörösen kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást vagy ötszörösen növelni a káros anyagok megkötését” – mondta lapunknak Solymos László környezetvédelmi miniszter. 

A Párizsi Szerződés egyébként 30 nappal azután lép hatályba, miután az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének aláírói közül minimum 55 ország, amely az üvegházhatású gázok globális kibocsátási mennyiségének legalább 55%-áért felelős, letétbe helyezte a ratifikációról szóló dokumentumokat. Célja, hogy a globális felmelegedést maximum 2 Celsius-fokra korlátozza az évszázad végéig, lehetőség szerint minél nagyobb mértékben a jelzett érték alá, legfeljebb 1,5 fokkal az iparosodás előtti időszakhoz képest. 

NOVEMBER 4-ÉN LÉP ÉLETBE A PÁRIZSI KLÍMAEGYEZMÉNY

A mai napig 63 ország helyezte letétbe a ratifikációról szóló dokumentumát, amivel teljesült az egyezmény életbe lépésének első feltétele. Ezek az országok együttesen felelősek az üveghatású gázok 52,89%ának kibocsátásáért. Közöttük van Kína és az Egyesült Államok is, amelyek a legnagyobb mértékű környezetszennyezők. Őket harmadikként követi az EU több mint 12%-kal. Az EU tagországai közül hét fejezte be az egyezmény ratifikálását: Szlovákián kívül még Magyarország, Franciaország, Ausztria, Németország, Málta és Portugália. 

Solymos szerint Szlovákia mint az unió elnöki tisztségét betöltő országa, fontos szerepet játszott a Párizsi Szerződés ratifikálásában. „Komoly diplomáciai erőfeszítésünkbe került az elnökség egyik prioritásának teljesítése” – jelentette ki a szakminiszter.