A miniszter szemét is szúrják a végeláthatatlan repceföldek

Az új földművelésügyi miniszter, Ján Mičovský múlt csütörtökön repülőre ült, hogy felmérje, mekkora problémát is jelent Szlovákia számára a monokultúrás termesztés. Nyitráról felszállva egy hatalmas kört írtak le Érsekújvár, Léva, a Selmeci- és a Tribecshegység felett, hogy a tárcavezető megállapíthassa, a szlovákiai termőföldek a repcetermesztés miatt idén a kelleténél is jobban kisárgultak.

Uniós csúcs

Mičovský szubjektív megállapítását a környezetvédelmi tárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) legfrissebb, múlt héten közzétett elemzése is alátámasztja. Eszerint, Szlovákiában a monokultúrás – egy adott területen csak egyféle növényt termő – földterületek átlagos nagysága eléri a 12 hektárt, ami uniós csúcsnak számít. Csak összehasonlításképpen: az uniós átlag 4 hektár körül mozog. Az sem meglepő, hogy Mičovský épp Nyitra környékét választotta a repülős körútjához, hiszen az IEP szerint épp Nyitra és Nagyszombat megyében a legrosszabb a helyzet, itt ugyanis egy-egy mezőgazdasági földterület átlagos nagysága eléri a 18 hektárt is.

Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek az ország területének csaknem a felét teszik ki, tavaly pedig csaknem 15 ezer parcella volt nagyobb 30 hektárnál, amelyen huzamosabb ideje egyféle növényt termesztettek.

„A nagy kiterjedésű, tagolatlan termőföldek miatt egyre több problémával vagyunk kénytelenek szembenézni”

– nyilatkozta lapunknak David Karkulín agrárelemző.

A szakemberek szerint a monokultúrás termesztésnek megvannak az előnyei is, hiszen ennek köszönhetően nagy hatékonysággal gépesíthető, vegyszerezhető és művelhető meg egy adott terület. Az ilyen mezőgazdasági rendszerek azonban sebezhetőek is, ugyanis az azonos genetikai állománnyal rendelkező növények egy új típusú betegség vagy gyomnövény megjelenése esetén nem rendelkeznek természetes védekezőképességgel. Karkulín szerint a monokultúra – a megszakítás nélküli nagy táblák révén – rontja a talajok vízvisszatartó képességét is. Ha az agrártermelők nem alkalmaznak nagy kiterjedésű, egybefüggő táblákat, akkor az adott területen lényegesen több vizet tudnak visszatartani, ami az elmúlt évek aszályai miatt egyre fontosabb tényező.

Vonzó a cseh példa

A Környezetpolitikai Intézet szakemberei szerint Szlovákiának is a cseh példát kellene követnie. Az ottani agrárminisztérium javaslata szerint a monokultúrás termesztés elterjedésének a megelőzése érdekében 2021-től a cseh gazdák egy azonos növényt, egy tagban legfeljebb 30 hektáron termeszthetnek majd. Ha egy termelő 30 hektárnál nagyobb területen akar egy bizonyos növényt termeszteni, akkor a területet több tagra kell felosztania, azok között legalább 22 méter szélességben füves területet hagyva, vagy más növényt, pl.: takarmányrépát termesztve.

Tiltakozik az SPPK

Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy Szlovákiát a kelleténél nagyobb mértékbe lepi el a repce.

„A repcét nálunk a földek 8 százalékán termesztik. Csehországban ez 11,7, Németországban 7,4, Magyarországon 6,2, Lengyelországban pedig 5,8 százalék, a különbség nem olyan jelentős. Vagyis, akik Szlovákiát a repcetermesztők paradicsomának hirdetik, azok félrevezetik a lakosságot”

– állítja Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Hasonló véleményen van Dušan Krajči, a nagyjából 300 embert foglalkoztató, 18 ezer hektárt megművelő Sanagro társaság kereskedelmi igazgatója is.

„A repce termőterülete az elmúlt öt évben nálunk is csupán 9–12% között mozgott. A mi cégünk, ugyanúgy, ahogy az agrárvállalkozások 99 százaléka, odafigyel a fenntartható gazdálkodás szabályaira, és elegünk van már abból, hogy folyamatosan a nagy agrárvállalkozásokat hibáztatják”

– nyilatkozta Krajči.

Eltúlzott méretek u Szlovákiában a monokultúrás földterületek átlagos nagysága eléri a 12 hektárt, ami európai csúcs, az uniós átlag 4 hektár körül van. u A repcét Szlovákiában a földek 8%-án termesztik. Csehországban ez 11,7, Németországban 7,4, Magyarországon 6,2, Lengyelországban 5,8%.

Susla Béla, Molnár Iván