A korai felmelegedés káros hatásai

Éveket, sőt akár évtizedeket kellene vizsgálnia a szakembereknek visszamenőleg ahhoz, hogy az utóbbi hónapokban, hetekben megkezdődött korai virágzás hátterét kiderítsék. 

„Nehéz kiindulni egy évből. Az biztos, hogy korábban indult be idén minden, de azt nem tudjuk, hogy ez egy különleges év, vagy egy bizonyos folyamatnak a része. Az utóbbi évek, évtizedek, akár évszázadok során, mióta a különféle mérések a rendelkezésünkre állnak, tudjuk, hogy mindig akadt egy-egy olyan év, amikor például korábban jött a tél, vagy még áprilisban is volt hó”

 – magyarázta lapunknak Fodor Péter erdész, természetvédő, a DunaVit társulás egyik alapító tagja. 

„Az is lehet, hogy ez egy folyamat része lesz, mégpedig a klímaváltozásé, de ahhoz, hogy ezt kijelenthessük, egy sokkal nagyobb időintervallumot kellene vizsgálni. Az biztos, hogy nincs két egyforma év, de hogy egy hónappal korábban kezdődik a virágzás, az tényleg sok. Az egy-két hét csúszás még normálisnak mondható”

 – részletezte Fodor Péter.

Gyors reakció

A mezőgazdasági szakemberek is igyekeztek a változásoknak megfelelően reagálni, ami a gyakorlatban annyit tett, hogy a szükséges munkálatokat hamarabban megkezdték. 

„Valóban legalább két héttel előbb kezdett el virágozni minden. Előbbre vannak a gabonák is és ezzel a rovarok hamarabb megjelentek”

 – mondta Soóky Péter, aki Bős, Dercsika és Gelle közelében gazdálkodik. Munkája során 15 féle növénnyel foglalkozik, cukorrépával, klasszikus gabonafajtákkal, repcével, csemegekukoricával, borsóval és babbal. Megfigyelte, hogy a korai virágzás mellett nagyobb mértékű a gyomnyomás is.

 „A korai meleghullám, ami februárig tartott és a sok csapadék, ami addig leesett, mind hozzájárultak ahhoz, hogy az évelő gyomok megerősödjenek. Ott is előjöttek, ahol eddig még nem voltak”

 – jegyezte meg. A gyom elleni védekezést már megkezdték. A módszereken nem változtattak, csak annyit kellett tenniük, hogy hamarabb cselekedjenek. 

„Abból a szempontból szerencsés a gyomok hamarabbi kibújása, hogy most több időnk van vegyszeresen kezelni őket. A gyomok eltávolítása mechanikusan nem ajánlott, mert azzal inkább csak szaporítja őket az ember”

 – tette hozzá Soóky Péter.

Etetniük kell a méheket?

A méhészeknek is hasonlóak a tapasztalataik, csaknem egy hónappal hamarabb indult a virágzás. 

„A méhek szempontjából ez azért lehet gond, mert igaz, hogy hamarabb elkezdik hordani a nektárt, de félő, hogy több betegséget is összeszednek majd. Azt a munkát, amit csak két hét múlva kellene elkezdenünk, már régen megkezdtük. Számunkra is sokkal hamarabb indult be a szezon”

 – jegyezte meg Szajkó Péter méhész. A Kulcsod területén található méhészet vezetője azt is elárulta, hogy a környéken a repce virágzása is csak két-három hét múlva vált volna esedékessé, és ami még tovább fokozza a problémát az az, hogy mostantól hétről hétre újabb és újabb növények borulnak virágba. Ha hirtelen minden növény virágot bont, akkor félő, hogy néhány hónap múlva a méheknek nem lesz mit enniük. 

„A legközelebbi nagyobb virágzás a repce után pár héttel várható, ami az akác lesz, utána pedig már csak a gyomnövények. Az azt következő nagyobb hordás pedig a napraforgó nyílásakor várható. De ha az akác is hamarabb elnyílik, akkor még a napraforgó virágzása előtti időszakban etetnünk kell a méheket, mert nem lesz más. Leggyakrabban használt etető a cukros víz”

 – tette hozzá a méhész.

Fél a betegségektől

Aggódik a méhek egészségügyi állapota miatt, ugyanis a sok idő alatt, melyet kint a gyűjtéssel töltenek, könnyedén összeszedhetnek különféle betegségeket. Főleg az atkákra kell odafigyelniük. 

„A vírusok és gombák ellen is megvan a védekezési módszer, súlyos esetekben sajnos az is előfordul, hogy a betegség miatt nincs más mód, fel kell gyújtani a méheket. Az atka a legnagyobb ellensége a méheknek és a méhésznek. Megfelelő védekezés oxánsavval lehetséges”

 – mondta Szajkó Péter. Ez a módszer megelőzésre nem megfelelő, a vegyszer alkalmazása csak indokolt esetben ajánlott, mert a kórokozó is könnyedén hozzászokhat a szerhez. Ajánlott a kaptárakban rendszeres atkamonitoringot végezni, de csak akkor kell cselekedni, ha az atkák jelenléte a veszélyes szint fölé kerül – tudtuk meg Szajkó Pétertől.