A lakáshitel iránt érdeklődők egyre több akadállyal nézhetnek szembe

A szlovákiai lakáshitelek már tavaly is gyors ütemben nőttek. Míg 2022 januárjában az átlagos jelzáloghitel-kamatláb 0,99 százalék volt, idén januárra ez 3,22 százalékra emelkedett. A különbség első látásra nem tűnhet soknak, egy harminc éves futamidőre felvett, 200 ezer eurós hitel esetében azonban a havi törlesztőrészlet 0,99 százalékos kamatnál 642 euró, 3,22 százalékos kamatnál pedig 867 euró, vagyis a havi törlesztőrészlet ez esetben 225 euróval nőtt. A rossz hír pedig az, hogy a hitelek drágulása idén is folytatódik.

Tavaszi drágulás

A szlovákiai jelzáloghitel-piac negyedét uraló Szlovák Takarékpénztár március elsejétől újra megemelte a lakáshitelek kamatait, a rögzített kamatozású hitelek esetében ezek így már rendre meghaladják a 4 százalékot.

„Fontos megjegyezni, hogy a változás csak az új hitelekre vonatkozik, a régebbi hitelek kamatai azon a szinten maradnak, amelyen az ügyfelek rögzítették őket”

– mondta el Lukáš Havlík, a Szlovák Takarékpénztár kommunikációs osztályának a munkatársa. A jelzáloghitelek kamatlába szerinte mostantól mind az 1 éves, mind a 3 éves lekötés esetén 4,19%-on kezdődik (eddig 3,69%, illetve 3,79% volt). Az 5 éves fixálás esetén a kamat az eddigi 3,89-ről 4,29%-ra emelkedett. A 10 évre rögzített kamatszint esetében a bank 4,49%-ra emelte a kamatot (korábban 4,29%), a 15 éves fixálás esetén pedig 4,89%-ra (korábban 4,69%).

A Szlovák Takarékpénztár esetében idén azonban nem ez az első emelés, a bank már február elején is módosított a kamatszinten. Februárban a Prima banka is enyhén megemelte a kamatokat: 3,50-ről 3,60 százalékra emelkedtek az ötéves fixáció esetén, illetve 3,90-ről 4,00 százalékra a hétéves fixációnál. A Prima banka esetében ez szintén az idei második emelés volt, a bank már januárban is döntött egy apróbb módosításról. Az UniCredit Bank ezzel szemben a legújabb marketingakciójával szerzett meglepetést. Ez a pénzintézet volt az egyetlen, amely csökkentette a kamatait: a négyéves fix kamatláb esetében 3,79-ről 3,69 százalékra, az ötéves fixálásnál pedig 3,89-ről 3,59 százalékra.

Az EKB-ra várnak

A többi bank egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) következő lépésétől teszi függővé a hitelek árának a további növelését. Csaknem biztosra vehető, hogy az EKB már e hónapban 3,00-ról 3,50 százalékra emeli az eurózónás alapkamatot, a Trend gazdasági hetilap elemzése szerint pedig a következő hónapokra alapvetően csak két forgatókönyv létezik. Az első az alapkamat további emelkedése a négy százalékos küszöb fölé. Egy ilyen fejlemény a szlovák piacon a lakáshitelek újabb drágulásához vezetne. A második forgatókönyv szerint az alapkamat hosszabb ideig 3,50 százalékon marad, vagy csak kis mértékben emelkedik, ebben az esetben a jelzáloghitelek kamatai a szlovákiai piacon is stagnálhatnak.

Hátrányban az idősebbek

Az idei év elejétől egy kellemetlen jegybanki módosítással is szembe kell nézniük a lakáshitelek iránt érdeklődőknek, a 40 év felettiek esetében ugyanis szigorítottak a hitelfelvételen. Ennek a lényege, hogy minél idősebb az igénylő, annál kisebb hitelre tarthat igényt. A szabályozás célja, hogy megelőzzék a magas adósságtörlesztést a nyugdíjas korban, az elmúlt években ugyanis a lakosság rendkívüli mértékben eladósodott. A háztartások tartozásai 2012-ben még a bruttó hazai termék (GDP) 28 százalékát tették ki, ami 2021-re 48 százalékra ugrott. Emiatt egyre nagyobb a veszélye a tömeges hitelbedőléseknek, ami hatványozottan érvényes az idősebb generációkra, amelyeknél az egészségügyi problémák jelentősen megnehezíthetik az adósságok visszafizetését.

A negyven évnél fiatalabbaknál még az éves jövedelmük nyolcszorosát is elérheti az adósságállományuk. Egy személy, aki például 1200 eurót keres, így legfeljebb 115 200 eurót vehet fel a bankoktól. Negyvenéves kor után azonban alapvető változás következik be. A fent említett nyolcszoros értékből évente 0,25-öt levonnak. Az így kialakított rendszerrel egy 41 éves csak akkora hitelhez juthat, amely nem haladja meg éves jövedelmének a 7,75-szörösét. Egy 42 éves esetében ez a mutató 7,50-re, egy 43 évesnél pedig 7,25-re csökken. A csökkenés a hármas számnál megáll. Így a 60 évesek és az ennél idősebbek az éves jövedelmük maximum háromszorosát kaphatják meg hitelként a bankoktól.

Fontos hozzátenni, hogy a már felvett hitelek is beleszámítanak a maximális limitbe. A nagy összegű jelzáloghitellel rendelkezők negyvenéves koruk után így valószínűleg nem kaphatnak újabb hitelt. Az így kialakított rendszer a fiatalabbakra is negatív hatással lehet, ha a szüleik kezeskednek a hiteltörlesztésükért. A korábbiaktól eltérően ugyanis ez esetben ők is több tízezer euróval alacsonyabb jelzáloghitelhez juthatnak. (mi, TASR, trend.sk)