A kormányfő lehetetlent kér a szakdolgozatok felülvizsgálatával

„Ha valakinek visszamenőleg elvennék a titulusát, aki jogi döntéseket hozott, akkor nem tudjuk, hogyan kezelhetjük ezeknek a jogi döntéseknek az eredményét” – reagált Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter Igor Matovič kormányfő és az OĽaNO azon indítványára, amellyel az egyetemi záródolgozatok felülvizsgálatát kérik. Hozzátette, elkezdtek dolgozni egy törvényjavaslaton, mely szerint a jövőben már lehetőség lenne megfosztani valakit a titulusától, ha kiderül, jogtalanul szerezte.

Mindenki egyforma?

Misad Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, nem tartja jogosnak, hogy a kormányfő minden szakdolgozatot felülvizsgáltatna. „A miniszterelnök ezzel a kijelentéssel olyan jelzést tolmácsolt, mintha minden diplomát kiadó felsőoktatási intézménynél és diplomát szerző egyénnél fennállna a csalás lehetősége, pedig ez nem igaz. A kormánynak és mindenki másnak az lenne az érdeke, hogy ne működhessenek olyan »egyetemek«, amelyek bizonyíthatóan támogatják és kiszolgálják azok titulusszerzési törekvéseit, akik szabályos körülmények között valószínűleg nem lennének képesek diplomát szerezni” – fogalmazott a tanszékvezető.

Mint mondta, a miniszterelnök szavai hallatán több kérdés is felmerült benne. „Hogy lehet visszamenőleg ellenőrizni azt a több tízezer szakdolgozatot, amelyet még nem kellett elektronikusan feltölteni semmilyen rendszerbe, csak beköttetve benyújtani az illető tanszékre és az adott egyetem központi könyvtárába, miközben mindkét intézmény csak meghatározott ideig köteles megőrizni a diplomamunkákat? A következő kérdés az, ki és milyen szempontok alapján végezné a felülvizsgálatot? Megbízott szakemberek, esetleg valamilyen külső vagy belső (szakmai) szerv bírálná felül a dolgozatot elfogadó konzulens és opponens véleményét, valamint a munka megvédését alátámasztó vizsgabizottság döntését?” – tette fel a kérdéseket Misad. 

Bárczi Zsófia, a nyitrai Közép-európai Tudományok Karának dékánja sem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzést egy-egy adott téma szakemberei végezzék, tekintettel a dolgozatok nagy számára. 
Maga az oktatásügyi tárca vezetője is kijelentette, nem reális több százezer ember szakdolgozatának ellenőrzése utólag.

Rendszerhiba

Az országban már működik egy úgynevezett eredetiséget vizsgáló rendszer, amelybe a diákok kötelesek feltölteni a szakdolgozatukat. Ennek a feladata az, hogy egyezéseket keressen az újonnan feltöltött dolgozat és a régebbiek között. A rendszerbe kizárólag a Szlovákiában megírt munkák kerülnek be.

Ebből következik, hogy jóval kevesebb magyar nyelvű szakdolgozat szerepel benne, mint szlovák. „Nem hiszem, hogy jelenleg megoldható lenne a meglévő rendszert más országra, például Magyarországra kiterjeszteni, mivel tudomásom szerint ott még folyamatban van a központi plágiumvizsgáló szoftver közbeszerzése, így az ilyen rendszereket a felsőoktatási intézmények maguk működtetik. Fontosabb az államvizsga-bizottságok tagjainak felelőssége, hogy a végzős hallgató munkájához igazságosan viszonyuljanak” – magyarázta Juhász György, a Selye János Egyetem rektora.

Misad egyetért. „A magyarul írt munkák eredetiségének vizsgálata a vezető tanár és az opponens feladata, legalábbis egyelőre. A pozsonyi Comenius Egyetem Menedzser Karán kísérleteznek egy rendszerrel, amely bármilyen idegen nyelvű szakdolgozat vizsgálatát el tudja majd végezni. Várunk az eredményre, a határon túli rendszerek használata ugyanis nem olcsó: ezeket a költségeket az egyetemek nem tudják vállalni” – részletezte a tanszékvezető. 

Bárczi arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálattól egyelőre nem lehet elvárni, hogy a világ összes nyelvén megjelent munkákkal összehasonlítsa az adott szakdolgozatot. „Azt a funkcióját, amit annak idején a rendszernek szántak, betölti” – teszi hozzá a dékán.

24%: nem sok, nem kevés

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök azzal védekezett, hogy az eredetiségvizsgálat 24%-os egyezést mutatott ki szakdolgozata és más munkák között. A szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a felhasznált források pontos megjelölése.

„Az egyetemekre vonatkozó előírások szerint 30%-os egyezést is el lehet fogadni, de csak abban az esetben, ha a diák bizonyítani tudja, hogy szükséges volt a szokásosnál nagyobb mértékű átvétel, illetve ha a megfelelő módon hivatkozik a forrásra” – ismertette az alapvető problémát Misad.

„A plágiumot ellenőrző rendszer csupán segítségül szolgál a szakdolgozat bírálójának és az államvizsga-bizottság tagjai számára. Az ő feladatuk a szakdolgozatok elbírálása. Ami azonban kiváltképpen fontos, hogy a szerző pontosan hivatkozzon a forrásokra, így a másoktól átvett eredmények feltüntetése minden esetben elvárt” – tette hozzá Juhász.