Egyszerűbb lett a diplomák elismertetése: kevesebb papírmunka, de nem mindenkinek

Az automatikus elismerési rendszert minden diák igénybe veheti, aki az Európai Unió valamelyik tagállamában tanult vagy olyan országban, amellyel Szlovákia kétoldalú megállapodást kötött erre vonatkozóan. Vagyis ha valaki az alapképzést például Magyarországon abszolválta, de a mesterképzést Szlovákiában szeretné teljesíteni, nem kell átesni egy kérvényezésen alapuló, aránylag bonyolult elismertetési rendszeren.

A 21. században a bürokrácia nem akadályozhatja az oktatást. Ezért egyszerűsítjük a rendszert, megkönnyítve a szlovák és külföldi diákok számára, hogy beiratkozhassanak egy szlovákiai egyetemre, ha korábbi tanulmányaikat külföldön végezték

– mondta Tomáš Drucker oktatási miniszter.

Az Európai Unió Tanácsa még 2018. november 26-án tett ajánlást ez ügyben. Ennek értelmében a cél, hogy az EU országai 2025-re automatikusan és kölcsönösen elismerjék az egyes okleveleket. Ezzel a lépéssel tehát Szlovákia elegett tett az ajánlásnak, és valóban egyszerűsítette a folyamatot.

„Szlovákia így már azon országok közé tartozik, ahol az egyik legegyszerűbb és teljesen digitális felsőoktatási elismerési rendszer működik az Európai Unión belüli migráció során” – hangsúlyozta Róbert Zsembera, a felsőoktatásért és akadémiai kutatásért felelős államtitkár.

Az automatizált rendszer az elismerési nyilatkozatok adatbázisából fog állni, amely a minisztérium speciális portálján lesz hozzáférhető.

Az adatbázis tartalmazni fogja az összes uniós tagállam (valamint a megállapodással rendelkező országok) leggyakoribb képesítéseihez tartozó elismerési nyilatkozatokat. Ezek pedig bármikor elérhetők és közvetlenül letölthetők lesznek a portálról.

A rendszer a felsőoktatás mindhárom fokozatára, valamint az egyetemi tanulmányokhoz való hozzáférést biztosító teljes középfokú végzettségre is kiterjed. A leggyakoribb képesítéstípusokhoz tartozó elismerési nyilatkozatokat tartalmazó adatbázis a minisztérium állítása szerint március elején válhat elérhetővé.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Eddig a külföldön tanult, szlovákiai egyetemre jelentkező diákoknak külön eljárásban kellett elismertetniük végzettségüket. A minisztériumhoz évente nagyjából ezer kérveny futott be.

A változás lényege:

• A jelentkező szimplán letöltheti az elismerési nyilatkozat, és csatolhatja a felvételi eljáráshoz szükséges dokumentumaihoz.
• Az elismerési nyilatkozat egy elektronikus dokumentum, amely elektronikusan továbbítható.
• Nyomtatott formában QR-kód segítségével ellenőrizhető az érvényessége.
• Az egyetem a felvételi eljárás során már csak azt vizsgálja, hogy a tanulmányokat egy elismert oktatási intézményben folytatták-e, mivel ez az elismerési nyilatkozat érvényességének feltétele.

Időt és némi pénzt is spórolhat ezzel a jelentkező, tekintve, hogy ez az adminisztrációs díjak csökkentését is eredményezi. Jelenleg egyébként három EU-n kívüli országgal kötött bilateriális megállapodást Szlovákia: Ukrajnával, Oroszországgal és Kínával.

„Számítunk rá, hogy a jövőben ez az országlista tovább bővül” – tette hozzá Zsembera.

A munkaerőpiacon nem kedvez mindenkinek az új rendszer

Az elismerési nyilatkozatot nemcsak a tanulmányok folytatásához lehet majd felhasználni, hanem a munkaerőpiacon is, nem szabályozott szakmák esetében. A munkáltatók is használhatják az elismerési nyilatkozatot, hogy lássák egy állásra pályázó külföldi végzettsége minek felelne meg.

Az elismerési nyilatkozat azonban nem lesz érvényes az úgynevezett szabályozott szakmákra, mint például az orvosi vagy a tanári hivatás.

Ezekben az esetekben továbbra is szükség lesz a szakmai képesítés elismertetési eljárásának lefolytatására. A minisztérium a közegészségügy, illetve a kiskorúak védelmével érvel. A gond csak az, hogy számos hiányszakma számít szabályozott munkakörnek:

ilyen gyakorlatilag minden egészségügyi pozíció, a szülészektől, a laboránsokon keresztül a nővérekig, de ilyen minden pedagógiai szakalkalmazott is, vagyis az iskolapszichológus, logopédus, gyógypedagógus és így tovább.

Utóbbi kategóriát megvizsgálva már csak azért sem előnyös, hogy számukra nem egyszerűsödött az elismertetési eljárás, mert magyar anyanyelvűeket riaszthat el a visszatéréstől vagy ideköltözéstől. Nem kell atomfizikusnak lenni, hogy belássuk: egy magyar iskolába, magyar gyerekek közé magyarul beszélő pszichológus kell. Adódik a kérdés: 

ha valaki kitanulja ezt a szakmát egy elismert magyarországi egyetemen, miért ne lehetne számára megkönnyítve, hogy itt helyezkedjen el? 

A kiskorúak védelmét talán épp az jelentené, hogy ha a magyar tannyelvű intézményekben is biztosítani tudnánk a támogató csapatok működését. És ez csak egy aspektus. De rengeteg szakmáról van szó, amelynél nem változik az elismertetési folyamat: különböző közgazdasági szakemberek, jogászok, tolmácsok, építészek… a lista valóban hosszú.

Összegezve tehát: nemzetközi viszonylatban az egyetemi tanulmányoknál lényegesen egyszerűsödtek a dolgok, de a munkaerőpiacon – enyhe túlzással élve – marad a status quo.