A kormány szerint javult a kisebbségi nyelvek helyzete a hivatali nyelvhasználatban

„Egy a lehető legrészletesebb jelentést akartunk kidolgozni, ezért mindenkit megszólítottunk, akit a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény érint. Megállapíthatjuk, hogy a 2016-os évhez képest szélesebb körben használatosak a nemzeti kisebbségek nyelvei, ami főleg a magyar és a roma nyelvre érvényes” – mondta Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos.

Ez már sorban a negyedik ilyen jelentés. 2012-től minden két évben írnak ilyet azzal a céllal, hogy ezekkel átfogó képet nyújtsanak a magyar, roma, ruszin, ukrán és német nyelv aktuális állapotáról azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. A kérdőíves felmérés során 773 válaszadót kérdeztek meg, és közülük 760-an (98%) visszaküldték a kitöltött kérdőívet.

Az elmúlt években 10-ről 27 százalékra nőtt azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik tudnak roma nyelven. A ruszin kisebbség által lakott településeken ez a szám 92-ről 85 százalékra csökkent, az ukrán kisebbség esetében pedig 67-ről 53 százalékra. Másfelől: a hivatali érintkezés helyzete - a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata szempontjából - minden nemzeti kisebbség esetében javult.

80 százalékra nőtt azoknak a településeknek a száma, amelyekben a helyi képviselő-testületi ülésen a nemzeti kisebbségek nyelvét használják. Ugyanígy: azoknak a településeknek a száma is nőtt, amelyek neve az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén is ki van írva a település határát jelölő táblán, illetve a vasút- vagy autóbusz-állomáson.

Az államigazgatás székhelyeinek az épületeiben növekedett a kétnyelvű feliratok száma, és enyhe növekedést mutat azoknak az államigazgatási szerveknek az aránya is, amelyek látható helyen tüntették fel a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit a székhelyükön. Azoknak az államigazgatási szerveknek a száma is megnőtt, amelyek kétnyelvű formanyomtatványokat biztosítanak, de nem történt változás azoknak az alkalmazottaknak az arányát tekintve, akik beszélik az adott kisebbségi nyelvet.

„Az előző jelentéshez képest egyértelműen kevesebb az olyan hiányosság, amelyet közigazgatási szabálysértésként tarthatunk számon, de ennek ellenére sok munka áll még előttünk. Már a következő hetekben felszólítom a közigazgatási szerveket, hogy pótolják a hiányosságokat. Nagy hangsúlyt fogok helyezni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényből adódó jogokra és kötelezettségekre” – zárta Bukovszky.