A kormány rábólintott, hogy 2028-ig az R7-es és az R2-es sem épül tovább

A kormány elé előzetesen beterjesztett, mindössze négyoldalas, ütemtervnek nevezett határozatban a tárca azt írja, a beruházások sorrendje „majdnem teljes mértékben másolja” az ősszel bemutatott közlekedési prioritások listáját. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az utóbbi egy terjedelmes háttéranyag, amely összesít és egyben rangsorol minden folyamatban lévő és tervezett útfejlesztési projektet. Ezen rangsor első helyén ugyan a lévai elkerülő út megépítése szerepel, de a legtöbb dél-szlovákiai fejlesztés a lista végére került. Így például a komáromi elkerülő a 83., az R2-es autópálya Szoroskő-alagutat tartalmazó szakasza az 56., a Szádalmás–Szádudvarnokméhész közti szakasza pedig a 98. Ezt a rangsorolást figyelembe véve bátran kimondható, még kisebb a remény arra, hogy ebben az évtizedben megépülhet az R2-es gyorsforgalmi út jelentősebb része, vagy tovább folytatódna az R7-es Dunaszerdahely irányába.

A ranglista legelső helyéről ugyancsak kiszorult a Pozsony és Kassa között húzódó D1-es autópálya, de a főváros D4-es körgyűrűjének folytatása a Kárpátok alatt húzódó alagúttal is így járt. A pénzügyminisztériumhoz tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport a száz útfejlesztési projektet tartalmazó rangsort tavaly szeptemberben a forgalomsűrűség, a munkahelyteremtés lehetősége és az időmegtakarítás alapján állította össze.

Minimális módosítás

Az említett fontossági listát a kormány által szerdán jóváhagyott négyoldalas ütemterve mindössze néhány pontban módosítja. Így az uniós forrásból finanszírozott, Integrált Infrastruktúra Operatív Programba foglalt fejlesztéseket is beemelték a rangsorba. 

A dokumentumba foglaltak közül az R2-es Krivány–Vámosfalva, valamint Vámosfalva és Lónyabánya/Losonctamási közti szakasza érinti a déli régiók útfejlesztéseit, de a két szakasz már egyébként is építés alatt áll. Az ütemterv tartalmazza még Ipolyság elkerülő útját, valamint az I/18-as és a I/74-es út első szakaszát Őrmező (Strážske)–Petróc (Petrovce nad Laborcom) között. A prioritáslistába bekerült még az R1-es Besztercebánya–Zólyomlipcse (Slovenská Ľupča) szakasz egyik hídjának felújítása is.

Doležal: Dél nem prioritás

A közlekedési miniszter a tegnapi kormányülés után arról beszélt, a tervük az, hogy folytassák a már megkezdett, vagy már nagymértékben előkészített építkezéseket. „El kell ismernem, a következő 3-4 évben nem indul teljesen új szakasz építése” – mondta Doležal. Szerinte a felállított sorrend politikai ráhatások nélkül, tisztán szakmai alapon született. A miniszter rámutatott, a ütemtervből tisztán látszik, melyik szakaszt mikor építik meg. 
Példaként az ÚHP rangsorának első helyén szereplő lévai elkerülőt említette, amely esetében öt év múlva indulhat meg az építkezés, mert a projekt még nincs előkészítve.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem került az ütemterv elejére több dél-szlovákiai útszakasz, Doležal indulatosan kijelentette: „Mert még nincs kész a D1-es és D3-as!” Ezzel az ország északi részén húzódó autópályákra utalt, majd pedig arról beszélt, ők nem politikai, hanem objektív prioritások mentén állították fel a fejlesztések sorrendjét. „Délen valószínűleg nincsenek ilyen prioritások” – mondta, és hozzátette, az északi szakaszokon most is sokkal nagyobb a forgalom. Arról is beszélt, hogy érzékelik a déli országrész szükségleteit. „De nem lehet minden prioritás” – tette hozzá azzal, hogy az ipolysági elkerülő például helyet kapott a dokumentumban. A miniszter szerint egyes déli fejlesztések esetében egyelőre csak arra fognak költeni, hogy elkészüljön a megvalósítási tanulmányuk.

A lista

A szóban forgó ütemterv, amellett, hogy jelentős késéssel került a kabinet elé, csak az utolsó pillanatban egészült ki a tervezett fejlesztések tételes listájával. A megépítendő, felújítandó utak felsorolását és azt, hogy erre melyik évben mennyi pénzt szán a kormány, ugyanis csak a szerdai kormányülés során hozták nyilvánosságra. Doležal ezt azzal indokolta, hogy a kabinet jóváhagyása előtt nem akarták közzétenni a sorrendet. Ehhez képest a kormány honlapján szerdán reggel már nyilvánosságra hozták a listát.

Érsek Árpád (Híd), az előző kormány közlekedési minisztere szerint az útfejlesztések ezen tételes felsorolása csak nehezen értelmezhető valamiféle sorrendként. Rámutat, a listából a Nyitra megyét észak–dél irányban átszelő út déli szakasza teljesen hiányzik és a komáromi elkerülő, valamint a Szoroskő-alagút is nagyon hátra került. Az utóbbi esetében Érsek arra emlékeztetett, hogy Doležal korábban maga beszélt arról, hogy 2023-ban indulhat az alagút építése.

A kormánydokumentum sem rejti véka alá, hogy egyes szakaszokat hátrébb kellett sorolni. „A költségvetés kereteinek betartása és lehetőségeinek figyelembevétele mellett a relatíve előkészített fázisban lévő, de alacsonyabb prioritású projektek az ütemterv 2028 előtti részébe nem kerültek bele és a megvalósításukra csak az említett időpont után kerül sor” – fogalmaz meglehetősen homályosan a közlekedési tárca által beterjesztett ütemterv. Azt írják, prioritást élveznek a megkezdett építkezések, a D1-es Kassára vezető és a D3-as Kiszucára vezető szakaszának befejezése és az első osztályú „útgazdálkodás stabilizálása”. A dokumentum ezzel együtt nyíltan leszögezi, az ÚHP által felállított százas listának 2028-ig csak 20 százalékát kezdik el építeni.

Háborgó Szövetség

Az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével alakulóban lévő Szövetség nevű párt szerint a kormány által jóváhagyott ütemterv is azt bizonyítja, hogy a kabinet nem veszi figyelembe a legnehezebb helyzetben lévő régiók igényeit. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a hosszú évek óta elhanyagolt déli 
és keleti régiók infrastrukturális fejlesztései közül egyik sem került bele az ütemtervbe. „Az előző választási időszakban megkezdett és előkészített projektek, az R2-es és az R7-es fékezése és leállítása nemcsak helytelen döntés, de módfelett arrogáns is azokkal az emberekkel szemben, akik számára ezen útszakaszok mielőbbi megépítése jelentené a jövőt” – fogalmaz a párt közleménye. A Szövetség egyben arra szólítja fel a kormányt, hogy egy objektív és igazságosabb kritériumrendszer alapján értékelje át a közlekedésügyi tárca prioritásait. Leszögezték, a jövőben csak egy olyan kormányba lépnének be, amely a most elfogadott ütemtervet felülbírálja.

A múlt irreális tervei

A kormány által szerdán jóváhagyott ütemtervről Ján Kovalčík, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője, aki korábban a közlekedési minisztérium stratégiai osztályát vezette, lapunknak elmondta, az előző kormányokra jellemző volt, hogy nagyon sok gyorsforgalmi út megépítését vették tervbe annak ellenére, hogy az ilyen mértékű fejlesztés nyilvánvalóan irreális volt. „Ezek a kormányok nem is foglalkoztak az ígért volumenű beruházásokhoz szükséges források előteremtésével” – mondta azzal, hogy a deklarált fejlesztéseknek mindig csak egy töredéke valósult meg. Kovalčík rámutatott, az előző kormány tervei szerint például 2026-ban a folyamatban lévő építkezésekre 500 millió eurót kellett volna költeni. Valójában azonban minden évben csak hozzávetőlegesen 100 millió eurót költünk infrastrukturális építkezésekre. „Ez a nyilvánosság durva félrevezetése volt” – mondta az elemző az előző kormány irreális mértékű beruházási terveiről. Kovalčík szerint ennek az volt a célja, hogy az előző kabinet üres ígéretekkel megnyugtassa a régiókban élő embereket. A mostani tervek, ezen belül a kevesebb autópálya és több első osztályú út építése, szerinte közelebb állnak a megvalósíthatósághoz.

Csak tudomásulvétel

Kovalčík szerint azonban a Doležal által most benyújtott tervvel sincs minden rendben. A dokumentumot ugyanis „informatív” jellegűnek kategorizálták, így a kormánynak nem kellett elfogadnia, elég volt csak tudomásul vennie. A legfontosabb azonban az, hogy ennek következtében nem kellett azt tárcaközi egyeztetésre bocsátani. Az elemző rámutat, a miniszter már ősszel ígérte, hogy bemutatja az ütemtervet, ezzel végül több mint fél évet csúszott. „Ha ez csak egy informatív anyag, akkor a féléves csúszásra nincs elfogadható ok” – mondta.

Az INEKO szakértője is rámutat, az egész folyamat kulcsfontosságú információit, a beruházások sorrendjét a négyoldalas, ütemtervnek nevezett határozat csatolmánya tartalmazza, amit pedig csak az utolsó pillanatban hoztak nyilvánosságra. „Enélkül ez az anyag nem töltötte be a funkcióját” – rótta fel az elemző a minisztériumnak.

A sorrend

Kovalčík szerint összességében az ÚHP a prioritáslista kialakítása során ugyan jó módszertant alkalmazott, de a közlekedési minisztérium által a rendelkezésükre bocsátott adatok nagyon pontatlanok lehetnek, ugyanis az utak leterheltségének mérése nem elég szisztematikus. 

A szakember úgy látja, hogy a fontossági sorrendben az egyes projektek úgy kerülhetnek feljebb, ha valamilyen módon sikerül azokat olcsóbbá tenni. További lehetőség a prioritások átcsoportosítására akkor lesz, ha a közlekedési tárcának sikerül több pénzt szereznie az úthálózat fejlesztésére, illetve ha valamilyen, a ranglistán előkelőbb helyen szereplő útszakasz megépítéséről lemondanak.