A kormány nem gondol a jövőre, és megfeledkezik a kisebbségekről

A szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát jelző mutató magas kockázati sávban van, amihez az energiaválság jelentősen hozzájárult, miközben a kormányzati intézkedések a bruttó hazai termék (GDP) alig 0,1%-ával javítják a fenntarthatóságot.

Háborús pénzszórás

Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a jövő évi állami költségvetés kormány által elfogadott és a parlament elé terjesztett tervezetéből hiányoznak a hosszú távú konszolidációs intézkedések. A Költségvetési Tanács szerint a kormánynak középtávon 3 százalék alá kellene csökkentenie a GDP-arányos államháztartási hiányt, jövőre ez azonban Tóth szerint még elérheti az 5,6 százalékot, és még az azt követő két évben is 4,6 és 4,8 százalék között mozog majd.

„Az ukrajnai háború és az energiaválság hozzájárul az államháztartás romlásához, egyedül az uniós forrásoknak köszönhetően számíthatunk még a gazdaság mérsékelt növekedésére”

– áll a Költségvetési Tanács elemzésében.

Nem teljesen elégedett a jövő évi állami költségvetés tervezetével az Állami Számvevőszék (NKÚ) sem. A közpénzek felelős felhasználását ellenőrző intézmény szerint Szlovákia államháztartási hiánya eleve magasabb az uniós átlagnál.

„A helyzet még nem nevezhető kritikusnak, a kormánynak azonban lehetne legalább némi elképzelése arról, hogyan kívánja csökkenteni az államháztartási hiányt az elkövetkező években, hogy az ne gátolja az eljövendő generációk fenntartható fejlődését”

– mondta el Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke. Szerinte a külső tényezők okozta jelentős gazdasági visszaesés, a világjárvány utóhatásai és az ukrajnai háborús konfliktus idején az államnak aktívan ösztönöznie kellene az üzleti környezetet, támogatva a fogyasztást és a gazdasági növekedést. „A jövő évi költségvetés tervezete ugyan számol a szegénység elleni küzdelemhez szükséges forrásokkal, nem tartalmaz azonban egyértelmű lépéseket az államháztartási mutatók fokozatos stabilizálására” – figyelmeztet Andrassy.

Segíthetnek a különadók

A jövő évi költségvetés tervezete közel 7,9 milliárd eurós hiánnyal számol. Az NKÚ szakemberei ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy a kormány jóval nagyobb figyelmet fordíthatna a jelenlegi helyzetben is magas profitot termelő cégek megadóztatására.

„Ha megnézzük a szomszédos Csehországot, ott a váratlan nyereséget terhelő extraprofitadónak köszönhetően a kormány 4 milliárd euróval nagyobb bevételt tud bevonni a költségvetésbe, míg Szlovákiában az ebből származó bevétel 313 millió euróra van betervezve”

– magyarázza Andrassy. Az NKÚ azonban többször is hangsúlyozta, hogy Szlovákia jelentős lemaradásban van az uniós támogatások felhasználásában is. Andrassy szerint nagy a kockázata annak, hogy a 2014–2020-as programozási időszak még fennmaradt uniós forrásait nem tudjuk felhasználni, Szlovákia így jelentős összegtől foszthatja meg magát.

Mit mond a Szövetség?

Csütörtökön a Szövetség is górcső alá vette a jövő évi költségvetést.

A kormány által előterjesztett javaslat az elszalasztott lehetőségek költségvetése, amelyen meglátszik, hogy nem előzték meg széleskörű egyeztetések

– mondta el Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a párt sajtótájékoztatóján. A pártelnök szerint a jövő évi költségvetés tervezete nem biztosít megfelelő forrásokat az önkormányzatoknak, ráadásul a nemzeti közösségek továbbra sem jelentenek prioritást a Heger-kabinet számára. „A költségvetési tervezetben nyoma sincs a kormányprogramban megígért Kisebbségi Hivatal felállításához szükséges forrásoknak, és híre-hamva sincs a nemzeti közösségek jogállását rendező törvénynek sem” – figyelmeztet a Szövetség elnöke. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke szerint mellékvágányra került az oktatásügy is, amely ugyanakkor rendkívül fontos a magyar nemzeti közösség megmaradása szempontjából. (mi, TASR)