A kisiskolák jövőjét is meg kell oldani

A Híd oktatási államtitkára a ruszin nemzetiségű Peter Krajňák lett, aki pedagó-gusként roma kisiskolásokkal is foglalkozott. A kisiskolák esélyeiről és egyéb oktatási kulcskérdésekről beszélgettünk.

Milyen kompetenciákat kapott Peter Plavčan oktatási minisztertől?

Május elsejétől lépett hatályba a minisztérium belső szervezeti egységének módosítása, ez alapján a regionális iskolahálózatért felelek, tehát az óvodákért, az alap- és a középiskolákért.

Korábban úgy fogalmazott, hogy két fő prioritása van: a kisiskolák megmentése, illetve a szlováknyelv-oktatás módosítása a nemzetiségi iskolákban. Mi lesz a kisiskolákkal?

Valóban, a magyar kisebbségi oktatással kapcsolatban ez a két legfontosabb prioritás. A minisztérium hivatalnokai már dolgoznak a közoktatási törvény módosításán. Ebben a pillanatban nem szeretnék a részletekről beszélni, mert átfogóan elemeznünk kell a helyzetet. Jelenleg 100 magyar, illetve 500 szlovák tanítási nyelvű kisiskola működik országszerte. Köztük vannak viszonylag jó anyagi kondícióban levők, a legalább 80 diákkal működő iskolák anyagi szempontból talpon tudnak maradni. Hozzávetőlegesen tíz olyan minimális létszámú magyar iskola van, melyek fenntartása gazdasági szempontból már a tűréshatáron mozog. Természetesen segíteni szeretnénk ezeknek az iskoláknak is, reméljük sikerül megegyezésre jutni ebben a kérdésben.

Mikor kerül a törvény a parlament elé?

A koalíciós megállapodás értelmében a módosító javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament, a júniusi ülésére terjesztjük be. A kormány elé május végén, június elején kerül.

Ön szerint mi lehet az a minimális diáklétszám, amellyel még fenntartható egy kisiskola?

Ebben a pillanatban a vegyesen lakott területen található összes kisiskolát szeretnénk megmenteni, de arra is figyelmeztetni szeretnék, hogy ennek komoly gazdasági vonzata van. Olyan modellt kell találnunk, mely a kisiskolák finanszírozását a jövőben is megoldaná. Egyébként ez a probléma nem csak a magyar iskolákat érinti. Van olyan ruszin kisiskola, mellyel kapcsolatban már a demográfiai mutatók most jelzik, hogy nem lesz utánpótlás. A jövőre nézve ezért is lenne nagyon fontos, hogy felkészüljünk az úgynevezett központi iskolák modelljére, ezzel együtt ki kellene alakítani az iskolabuszok hálózatát is. Ezekben a központi iskolákban pedig garantálva lenne az anyanyelvi oktatás és azzal együtt a kisebbség szellemiségének jelenléte is.

Hosszú távon tehát a kisiskolák fenntartása nem megoldható?

Mi mindent megteszünk azért, hogy ebben a választási ciklusban a kisiskolák megmaradjanak. Ugyanakkor el kell gondolkodnunk ezeknek az iskoláknak a jövőbeni egzisztenciájáról is.

Mégis mi az a minimális gyereklétszám, mellyel fenntartható egy iskola?

Most nem fogok válaszolni a létszám alsó határát illetően, az összes iskolát szeretnénk megmenteni, de logikus, hogy 2-3 diákkal működ-tetni egy iskolát már problémát jelent. Az alsó határ a megállapodástól függ majd.

Hogyan oldják meg a veszélyeztetett kisiskolák finanszírozását?

A minisztérium minden évben elbírálja, mely iskoláknak juttat plusz-összeget a működésükre. Örülnék, ha a tárca az eljárás keretében pozitívan döntene, és kiegészítené a kisiskolák működéséhez szükséges anyagiakat. Ez nem kerülne be a törvénybe, erről minden évben a tárcán belül születne döntés. Ugyanilyen helyzetben van az ország egyetlen ruszin alapiskolája is (Čabi-ny–Medzilaborce), mely 8 tanulóval működik. Ezeknek az iskoláknak segítenünk kell.

A magyar iskolák számára kardinális kérdés az anyanyelvoktatás óraszámainak növelése, lát erre esélyt?

Tudok erről a problémáról, és egyeztetni fogunk a kérdésről, de nagyon nehéz lesz. Egyrészt a kerettanterveket elfogadták, és azok kötelező érvényűek a nemzetiségi iskolákra nézve is. Paradox módon különböző nézetek alakulnak ki ezzel kapcsolatban. Tény, hogy a magyar kisebbség szempontjából a korábbi állapotokhoz képest csökkentek az óraszámok. Ugyanakkor például a ruszin kisebbségnek megfelel az új modell. Nagyon érzékenyen kell ehhez a kérdéshez nyúlnunk. A minisztérium kisebbségügyi főosztályának egyik első feladata lesz, hogy megoldást találjon a kérdésre, természetesen a kisebbségek képviselőivel és a kisebbségi bizottsággal való egyeztetés alapján. De nem lesz egyszerű a módosítás megvalósítása.

Miért látja problémásnak a vonatkozó rendelet rövid időn belül történő módosítását?

Tudom, hogy ez elsősorban szakmai probléma, a kerettantervek egy bizonyos űrt töltöttek be, viszont tisztában vagyok azzal is, hogy a magyar szakemberek javaslatait nem vették figyelembe. De erről a kérdésről bővebben akkor tudok majd nyilatkozni, ha már egyeztettem az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) új igazgatójával, aki rövid időn belül elfoglalja hivatalát.

Mikor kerülhet terítékre ez a kérdés?

Amint belép az új osztályvezető, júniusban ez is a prioritások egyike lesz.

Korábban már jelezte, hogy dinamikusabbá szeretné tenni a nemzetiségi osztály működését. Hogyan működnének a jövőben?

Eddig a regionális iskolahálózat osztályaként működött, de szükségesnek tartom egy kisebbségi főosztály kialakítását. A megállapodás értelmében nyárig megalakul a főosztály. Élére magyar nemzetiségű vezetőt szeretnénk, akinek a regionális oktatásügy a szakterülete. Az osztálynak további négy munkatársa lenne, a nemzetiségi iskoláknak fognak segíteni. Ez 90%-ban a magyar iskolákat teszi ki, de nem szabad megfeledkeznünk a ruszin, a roma, az ukrán és a német kisebbségi oktatásról sem. A Szlovákiában élő 13 nemzetiség közül a felsorolt kisebbségeknek van valamilyen oktatási intézményük.

Kiválasztotta már az új osztály munkatársait?

Ebben a pillanatban még keressük a szakembereket, sajnos az államigazgatás fizetési táblázatai szűkre szabottak, ezért nem lesz egyszerű megtalálni a megfelelő szakembereket. De én optimista vagyok. Egyik feltételem, hogy az egyik új embernek a nyelvoktatás módszertani szakemberének kell lennie.

A kormányprogram alapján a nemzetiségi iskolákban módosulna a szlováknyelv-oktatás. Milyenek az elképzelések ezzel kapcsolatban?

Olyan módszert szeretnénk találni, mely a kommunikációra fekteti a hangsúlyt. A nyelvoktatásnak a gyakorlatból kell kiindulnia, és a valós igényeken kell alapulnia, hogy a déli településen élők is érvényesülni tudjanak a szlovák munkapiacon. Ebben a kérdésben a komáromi Módszertani Központ szakembereire támaszkodom, már eddig is jelentős munkát végeztek ezen a területen, vannak működő projektjeik. Ehhez azonban módosítani kell a kerettantervet.

Ez azt jelenti, hogy emelkedni fog a szlovákórák száma?

Ez elsősorban attól függ, hogy miben állapodunk meg a szakemberekkel, de alapvetően igen. Vannak nézetek, melyek szerint a nemzetiségi iskolákban szlovák nemzetiségű tanároknak kellene oktatni a szlovák nyelvet, ezzel persze nem vonva kétségbe a magyar nemzetiségű tanárok hozzáértését, alkalmasságát. Meggyőződésem, hogy megtaláljuk a megfelelő módszert.

Mikortól vezethetik be az új módszert?

Becslésem szerint a 2017/2018-as tanévtől taníthatnak az új módszer alapján az iskolák.

A történelemoktatás is egy nagyon fontos kérdés a magyar iskolák számára. Lát esélyt arra, hogy törvénybe kerüljön a kisebbségek történelmének oktatása a nemzetiségi iskolákban?

Ez a kérdés is terítéken van, még ha ebben a pillanatban nem is tudom konkrétan definiálni. Két lehetőséget látok: az oktatási minisztérium dolgozik egy kiegészítő tankönyvön, mely a Szlovákiában élő kisebbségekről szól. Történelemtankönyv lesz, de más tantárgyaknál is felhasználható lenne. Egy másik lehetőségként a regionális nevelés merül fel, személy szerint én örülnék annak, ha a szakma is támogatná, és be tudnánk vezetni egy ilyen tankönyvet. Az alapok azonosak lennének, kiegészítve az adott régiók – Csallóköz, Gömör stb. – sajátosságaival. Meg kell jegyeznem, hogy országszerte számos nagyon jó könyvet adtak ki, de nagyon kis mennyiségben, a másik probléma, hogy nincs jóváhagyott függelékük, ezért nem használhatóak tankönyvként.

Ez a probléma a Simon Attila és szerzőtársai által készített történe-lemtankönyv-sorozat utolsó kötetével, engedély híján leállt a projekt.

Igen, ez is egy tipikus probléma, mellyel a kisebbségi osztálynak foglalkoznia kell majd. Ezért sem vonható kétségbe, hogy szükség van a magyar szakemberekre a minisztériumban. Rengeteg feladatuk lesz. Jelenleg 13 tankönyv előkészítése van folyamatban, köztük több magyar tankönyv is készül. Tény, hogy ezen a területen jelentős a lemaradás. A tárca egyébként 7 millió eurót költhet évente a tankönyvpolitikára. Ebből kell állni a régi könyvek pótlását, az újak készítését és a fordításokat.

A hazai oktatásügy számára óriási kihívás a roma gyerekek oktatása, a roma közösség felzárkóztatása a hiányzó óvodák miatt is komoly gondokkal küzd. Milyen módosításokat tervez ezen a területen?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Bár az elmúlt 25 év alatt próbálták megoldani, de korántsem olyan intenzitással, amilyennel kellett volna. Örülök a leszakadó régiók felzárkóztatására irányuló programnak, a kormány az év végéig elfogadja a program elindításához szükséges akcióterveket. Természetesen ezeket az adott régiókban levő állapotokra kell szabni. Általában óriási óvodai férőhelyhiánnyal állunk szemben, de a romák lakta régiókban nemcsak óvodák, hanem iskolák sincsenek. Ez egy hatalmas kihívás és óriási összegeket fog felemészteni. Fontos, hogy a gyerekeket megfelelően diagnosztizálják az iskolaérettségi vizsgálat során, ne kerüljön minden roma gyerek speciális iskolába. Egy új tesztelési forma kidolgozására 40 ezer eurót különített el a tárca. Úgy vélem, Ravasz Ábel kormánybiztossal együttműködve komoly előrelépést tehetünk ebben a kérdésben. De természetesen ennek a problémának a megoldása is elsősorban pénz kérdése.

A kormányprogramba nem kerültek be a pedagógusok követelései, legalábbis nem olyan formában, ahogyan azt ők szerették volna: béremelés, a kreditrendszer módosítása, több pénz a rendszerbe. Lát esélyt az általuk kért béremelésre?

Háromszor tárgyaltunk a pénzügyminiszterrel, látunk teret az idei 6%-os emelésen túl újabb béremelésre. De tudatosítani kell, hogy a pedagógusbérek csupán 1%-os emelése 10 millió eurót jelent, és ezt gyakorlatilag meg sem éreznék. A szakszervezet által követelt emelés 250 millió eurót tenne ki. Közben vannak olyan ágazatok, például a kultúra területén, ahol egy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal kezdőbére 380 euró, a minimálbért sem éri el. Van ígéret a további emelésre, én elégedett leszek, ha a pedagógusbérek ebben a választási ciklusban nettó 150–200 euróval emelkednek majd. Ez persze nem zárná ki, hogy tárgyaljunk a kezdő pedagógusok béremeléséről és a kreditrendszer átalakításáról, mely további anyagi ráfordításokat igényelne.

Ebben a választási ciklusban a minisztérium egyik fő feladata, hogy kidolgozza az oktatásügy átfogó reformját. Milyen változásokat hoz majd magával a sokat ragozott reform?

Most nem fogok átfogó választ adni erre a kérdésre, de szó van a millennium programban megfogalmazott elképzelésekről, tehát a curriculum, vagyis a tartalom reformjáról, hogy a tanulás szórakoztatóbbá váljon, hogy legyen elektronikus változata a tankönyveknek, hogy az oktatásban nagyobb teret kapjanak az alternatív módszerek, például a Waldorf-iskolák, hogy a marginalizált csoportok esetében nem a hagyományos, hanem az alternatív kerettanterveket lehessen használni – én ezekben látom a reformot. Remélem, hogy már az idén kidolgozzuk a reform alapjait, melynek teljesítése pontos időpontokhoz lesz kötve.

A teljes interjút elolvashatja honlapunkon, a www.ujszo.com-on.