Megállapították a hazai fiatalok elvándorlásának okait

A hazai iskolarendszer hiányosságait boncolgathatnánk – diákként, pedagógusként, szülőként vagy akár munkaadóként is megtapasztalhattuk, hogy a szlovákiai oktatás több sebből vérzik. A nemzetközi diáknap alkalmából az iskolásokat is megkérdezték, hogyan képzelik el az ideális iskolát. A Komenský Intézet felmérésében a felső tagozatos tanulók, valamint a középiskolások véleményére voltak kíváncsiak. A több mint 1300 diák bevonásával készült kutatás talán a vártnál is kiábrándítóbb képet fest az aktuális helyzetről.

Nem tudunk csoportban dolgozni és kritikusan gondolkodni. Nem tudjuk elmondani a véleményünket, ha el is tudnánk, akkor sem tesszük, mert leszidnak érte

– írta egy 17 éves lány Eperjes megyéből. „Kiderült, hogy a diákok negyede érzi úgy, hogy tanáraik nem veszik őket komolyan. A legtöbben – a diákok 58%-a azt gondolja, hogy a tanítás során nem kap teret a kreativitás, a tehetség és az osztálytársakkal való együttműködés fejlesztése” – tette hozzá Zuzana Labašová, az intézet menedzsere.

Önbizalomhiány

A felmérés igazolta az átfogó kutatások eredményeit – a PISA-tesztek szerint a hazai kamaszoknak alacsony az önbizalmuk. Minden második tizenéves úgy gondolja, nem képes alkalmazkodni az új helyzetekhez és nem tud stressz, vagy nyomás alatt dolgozni. Az akcióképességre vonatkozó kérdésben a szlovákiai kamaszok a 63 vizsgált ország közül az utolsó helyen végeztek.

Az intézet munkatársai a weboldalon közölt értékelésében rámutatnak, az oktatási rendszerünk még mindig inkább a tudás memorizálására épül, nem pedig a mai élethez szükséges készségek fejlesztésére. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a hallgatók maguk is szívesen fogadnák, ha ez fordítva lenne. Lýdia Marošiová szociológus kiemelte a memorizáláson alapuló oktatás legfőbb hátrányát:

A tanulóknak hiányzik az önbizalom, nem hisznek magukban, sokszor nem is ismerik képességeiket, amelyeket nem programszerűen fejlesztenek

– olvasható az intézet állásfoglalásában.

Aki teheti, elmegy

Az Oktatáspolitikai Intézet decemberi elemzésében az ún. agyelszívással foglalkozik – Dávid Martinák és Samo Varsik azt vizsgálta, milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy a tehetséges érettségizők külföldi egyetemen folytatják tanulmányaikat. A szerzők a 2018-ban érettségizők csoportját vették alapul, az adatok elemzéséből arra következtettek, a család jó gazdasági és szociális háttere mellett az érettségi vizsga külső részének sikeres abszolválása is növeli a külföldre vándorlás valószínűségét. Állításuk szerint a 8 éves gimnázium, a kétnyelvű középiskola, valamint az adott régió is szerepet játszik a fiatalok döntésében. A szakértők szerint amellett, hogy a fiatalokat gyakran az egyetemek hírneve és a könnyebb elhelyezkedés képe csábítja, a középiskola és az osztálytársak is befolyásolják az adott diák jövőjét.

A helyszínt tekintve Pozsonyban, Kassán és Trencsén megyében magasabb a valószínűsége, hogy az érettségizők elhagyják az országot. Az iskola méretét illetően kiderült, nagyobb eséllyel jelentkeznek külföldre azok, akik 450 főnél nagyobb középiskolába jártak. A magyarok által sűrűn lakott régiók közül a Komáromi járásban regisztráltak sok külföldön élő hallgatót, a másik oldalon viszont a déli járások közül Gölnicbánya és Gyetva rendelkezik a legkevesebb végzőssel, akik a távozás mellett döntöttek.

Az elemzés szerint elsősorban attól függ, hogy az elvándorlás veszélyt vagy lehetőséget jelent, hogy hányan térnek vissza Szlovákiába. Az elérhető felmérések azt mutatják, a hallgatók nagy része nem tervez hazautazni közvetlenül a tanulmányok befejése után. A legutóbbi adatok alapján pedig úgy tűnik, a 30 évnél fiatalabbak nagyobb arányban hagyják el az országot, mint ahogyan hazatérnek. A szakirodalomban olvasható becslés szerint a kivándorolt egyetemisták több mint fele nem tér vissza Szlovákiába, s egyelőre a külföldi hallgatók befogadása döcög az országban, így a diplomás szakemberek pótlása egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdaságot.