A Fico-kabinet adómódosításai még több szakembert űzhetnek el Szlovákiából

A Fico-kabinet már a programnyilatkozatában jelezte, hogy növelni kívánja a személyi jövedelemadó progresszivitását, aminek a megértéséhez nem árt tisztában lenni néhány alapfogalommal. A progresszív adó egy olyan típusú adó, amely esetében a jövedelemalap növekedésével növekszik az adókulcs is. Így például a személyi jövedelemadó esetében a magas jövedelmű egyének magasabb adókulccsal fizetnek adót a jövedelmük után. A progresszív adónak két típusa van: a lineáris és a sávos progresszív adó. Lineáris adó esetében az adóalap emelkedésével az adókulcs is egyenes arányban emelkedik. Sávos progresszív adó esetében bizonyos értékhatárokat állapítanak meg, amelyeknek a túllépésével az adott értékhatár feletti adóalap magasabb adókulcs alá esik.

Jönnek az új adókulcsok

„A Fico-kormány a költségvetési tervében már konkrétan beszél arról a szándékáról, hogy 2025-től 3. és 4. személyijövedelemadó-kulcsot kíván bevezetni, ami várhatóan 78 millió euróval növelné az állam bevételeit. A 30 százalékosra tervezett 3. kulcs a 80 ezer euró feletti éves jövedelemre vonatkozik majd. A 100 ezer euró feletti éves jövedelmet pedig a legmagasabb, 35%-os 4. kulcs alapján adóztatják meg”

 – mondta el Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. A kormány az elemző szerint nem indokolta meg a szándékát, és nem magyarázta meg, hogy miért nincs megelégedve az adózás jelenlegi progresszivitásával. „Szlovákiában ráadásul nem folyik semmilyen szakmai vita az adózás progresszivitásáról és annak következményeiről. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy betöltjük ezt az űrt, és egy átfogó elemzésben vizsgáljuk meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat” – tette hozzá Ďurana, aki szerint a teljes elemzés letölthető az INESS honlapjáról (www.iness.sk).

Rejtett adózás

Az INESS a most közzétett elemzésében egy érdekes jelenségre, a járulékokban elrejtett progresszív adóra hívta fel a figyelmet. Hogy mit is kell ez alatt értenünk, azt a gazdaságkutató intézet elemzője egy konkrét példán mutatta be. A példában szereplő Mária húszéves sikeres karriert futott be, és egy nagyvállalat igazgatójává küzdötte fel magát. Ennek köszönhetően a fizetése az ötszörösére nőtt, és most havi 7500 eurót keres. Mindeközben a társadalombiztosítási járulékai is az ötszörösére nőttek. 

„Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nagyobb járuléknak köszönhetően a jövőbeni nyugdíjjogosultsága is az ötszörösére nő? Nem, távolról sem. Az emelkedő fizetéséből fokozatosan befizetett járulékai nagy részét nem alakítják át nyugdíjjá, sem anyasági vagy egyéb ellátássá, hanem a társadalombiztosítási rendszerben oldják fel. Ezt a jelenséget neveztük el járulék formájában befizetett progresszív adónak”

 – részletezi Ďurana.

Sokakat érint

A járulék formájában befizetett progresszív adó az INESS elemzője szerint olyan befizetett társadalombiztosítási járulékokat jelent, amelyek után az adófizető nem jogosult társadalombiztosítási ellátásra. Ďurana úgy véli, hogy ilyen progresszív járulékot nagyjából 500 ezer munkavállaló fizet, akiknek a havi bruttó jövedelme meghaladja az 1788 eurót. Az állam jelenleg így évente nagyjából 900 millió eurót szed be a progresszív járulékból.

Egy 3 ezer eurós fizetéssel rendelkező munkavállaló havonta 130 eurónyi progresszív járulékot fizet. Ha pedig a fizetése eléri a 7500 eurót, akkor ilyen formában tízszer nagyobb összeget, 1397 eurót fizet be ilyen formában, ugyanannyit, mint a jövedelemadón keresztül. Egy 9 ezer eurós fizetéssel rendelkező munkavállaló pedig havonta 1904 euró progresszív adót fizet, többet, mint amennyit jövedelemadó formájában.

Elűzött szakemberek

„A fent jelzett számok két tényre mutatnak rá. A járulékrendszer burkoltan és jelentősen megadóztatja az átlagon felüli jövedelemmel rendelkező munkavállalókat. Az adózás progresszivitása így már most is magas, még az új jövedelemadó-kulcsok bevezetése nélkül is” – figyelmeztet Ďurana, aki szerint a magasabb jövedelmű munkavállalók munkájuk költségének a 30%-át fizetik progresszív és személyi jövedelemadó formájában. A magas adóztatás a járulékrendszeren keresztül a szociális hozzájárulások magas felső határával magyarázható. Míg Szlovákiában ez az átlagbér 7-szeresét teszi ki, Csehországban például ez a felső határ az átlagbér 4-szerese.

A rejtett progresszív járulék az INESS elemzése szerint csökkenti a munkavállalók nettó jövedelmét. Ez pedig hátrányos helyzetbe hozza a szlovák munkaerőpiacot a szakemberek, orvosok vagy magas beosztású vezetők foglalkoztatása szempontjából. 

„Ugyanazzal a bruttó bérrel egy szakképzett munkavállaló Csehországban például havonta 352 euróval keres többet, miközben a munkáltatónak 295 euróval olcsóbb”

 – mondta el Ďurana. Szerinte a Fico-kabinet által tervezett új személyijövedelemadó-kulcsok bevezetése tovább növeli a szlovák munkaerőpiac hátrányát, ami miatt még több tehetséges és képzett munkavállaló dönthet úgy, hogy inkább külföldön próbál szerencsét, ami végső soron tovább csökkenti a szlovák gazdaság versenyképességét. Az INESS elemzője szerint a kormánynak az adóemelés helyett inkább az adókulcsok csökkentésén vagy a progresszív járulékok mérséklésén kellene elgondolkodnia.