A drágulást, az inflációt tartjuk az ország legnagyobb problémájának, és nem bízunk a kormányban

A felmérésből kiderült, hogy a szlovákiai adatközlők kifejezetten negatívan látják az ország jelenlegi gazdasági helyzetét: mindössze 24 százalék válaszolta azt, hogy a gazdaság állapota megfelelő, ezzel szemben a 75 százalékuk inkább negatívan szemléli a folyamatokat (a fennmaradó 1 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni).

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákia lakossága még összeurópai viszonylatban is kifejezetten pesszimista, hiszen az emberek csak Görögországban (86 százalék) és Franciaországban (82 százalék) elégedetlenebbek, mint nálunk. 

Összehasonlításképpen: Ausztriában a válaszadók 49 százaléka, Magyarországon az 58 százaléka, Csehországban pedig a 68 százaléka látja negatívan országa gazdasági folyamatait.

Ami a következő egy évre vonatkozó elvárásokat illeti, a szlovákiai megkérdezettek 60 százaléka úgy gondolja, a helyzet csak romlani fog.

Aggódunk a drágulás és a pénzromlás miatt

A megélhetési problémák miatti aggodalmak más kérdéseknél is felmerültek. A felmérés készítői például felsoroltak 15 problémás ágazatot, és a válaszadóknak kettőt kellett kiválasztaniuk azok közül, amelyeket az adott országra vonatkozóan a legsúlyosabbnak tartanak. Ez alapján a szlovákiai megkérdezettek túlnyomó többsége (47 százalék) az inflációt, a drágulást és a megélhetési költségeket jelölte be, a második helyre az általános gazdasági helyzet (22 százalék), a harmadik helyre pedig az államadósság került (18 százalék). 

Azok a problémák, amelyek csak közvetve tekinthetők gazdasági kérdéseknek, kevésbé foglalkoztatják az embereket: például a migrációt a hazai adatközlők mindössze 7 százaléka tartja súlyos problémának, viszont uniós szinten ez a téma sokkal inkább szem előtt van (20 százalék). A klímaválságot a válaszadók 8 százaléka, az oktatás helyzetét a 6 százaléka, a terrorizmust pedig 2 százaléka tartja nagy problémának.

Oľga Gyárfášová szociológus szerint a lakosság aggodalma összefüggésben állhat a nemrégiben elfogadott konszolidációs csomaggal, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz.

Ennek hatását az emberek ugyan még nem érzik a pénztárcájukon, de a már így is előre aggódnak a megélhetésükért

– fogalmazott, a migráció kapcsán pedig megjegyezte, az itteni lakosság egyelőre elhanyagolható mértékben szembesül a bevándorlásból adódó nehézségekkel, és a téma az utóbbi időben a politikai diskurzusból is kiszorult.

Nagy a bizalmatlanság az állammal szemben

A felmérésből továbbá kiderült, hogy a szlovákiai megkérdezettek többsége (64 százaléka) nem bízik a kormányban. A parlament megítélése sem sokkal jobb, ezen intézménnyel szemben az adatközlők 63 százaléka bizalmatlan.

Az Európai Unióba vetett bizalom azonban emelkedett, a hazai válaszadók 53 százaléka szemléli pozitívan a tagságot (40 százalék bizalmatlan, 7 százalék nem akart vagy nem tudott válaszolni).

A bizalom erősödése egyébként az egész unió területén megfigyelhető, a lakosság 51 százaléka örül annak, hogy az adott ország az EU-hoz tartozik. 2007 óta ez a legmagasabb arány.

Árnyaltabb kép

Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője elmondta, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete novemberben rendelt egy másik felmérést is, amely árnyaltabb képet festett a hazai lakosság unióhoz való hozzáállásáról. Ebből a kutatásból az látszik, hogy a többség ugyan pozitívan tekint az uniós tagságra, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem szeretnének változást az EU működésében.

A Focus felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka azt válaszolta, Szlovákiának a jövőben is az unióban kellene maradnia, de igenis szükség lenne bizonyos reformokra. Azt, hogy az EU jól működik és nincs szükség semmilyen változásra, mindössze 13 százaléka válaszolta. 

A másik oldalon csak az adatközlők 9 százaléka vélekedik úgy, hogy minél előbb ki kellene lépni, mivel már nincs értelme a tagságnak, 19 százalék pedig az azonnali kilépés mellett tenné le a voksát (5 százalék nem tudott válaszolni). 

Ami a pártszimpátia alapján történő eloszlást illeti, Slosiarik kiemelte, a koalíció és az ellenzék támogatói körében is az a nézet tekinthető uralkodónak, hogy Szlovákiának szüksége van az uniós tagságra. Még az SNS támogatói körében – ahol a legtöbben vannak az azonnali kilépést szorgalmazók (21 százalék) – is többségben vannak azok, akik szerint Szlovákiának bent kell maradnia. Érdekesség még, hogy a Progresszív Szlovákia szavazótáborában vannak a legtöbben, akik szerint az uniónak nincs szüksége reformokra (32 százalék). A Magyar Szövetség szimpatizánsai között az az álláspont a leginkább elfogadott, hogy az uniós tagság fontos, de szükség van a reformokra (64 százalék).