A Csáky-féle szappanopera

 

A 2010-ben háttérbe vonult Csáky Pál a 2011-es tisztújítás előtt aktivizálta magát. Több hónapnyi hallgatás és nemzetstratégiai filozofálás után meglebegtette visszatérését az elnöki posztra. Jelölést is kapott, és sokáig úgy tűnt, valóban megméretteti magát.  Emellett jelölést kapott az OT-elnöki posztra is. Információink szerint ezt a tisztséget akkor jobban ambicionálta – tudta ugyanis, hogy Berényi József ellen nem lenne sok esélye a visszatérésre kevesebb mint egy évvel a párt számára sokkoló vereséggel felérő parlamenti választások után. 2010-ben Csáky lett kikiáltva a főbűnösnek, a küldöttek közül sokak számára túlságosan friss emlék volt a parlamenti kizuhanást eredményező választás.  Csáky akkor az utolsó percekig taktikázott, még a közgyűlés kezdetén sem mondta meg, hogy mely tisztséget pályázza meg. Végül sem az elnöki, sem az OT-elnöki posztért nem indult el – utóbbiért is állítólag azért nem, mert tudta, Bárdos Gyulával szemben nem lenne reális esélye. A kongresszus előtt napokig egyeztetett a párt legszűkebb vezetése Csákyval, végül az exelnök elfogadta a sima elnökségi tagságot – Pozsony megye jelöltjeként. Ez volt a legkevesebb, amit elérhetett, de célját teljesült – bekerült a 15 fős vezetőségbe.  Feljebb lépne, de kieshet Csáky a mostani közgyűlésen feljebb lépne, ám közben könnyen ki is eshet az elnökségből. Bárdos ugyanis távozik az OT-elnöki posztról, ám az elnökség tagja kíván maradni – erre a Pozsony megyei „regionális mandátumú” elnökségi tagságot szemelte ki magának. Tehát Csáky jelenlegi posztját. A kerületi tanács őt is ajánlotta első helyről az elnökségbe, Csáky csak a második pozíciót szerezte meg magának. Az új alapszabály értelmében pedig már a tanács határozata dönt, nem a közgyűlés.  S miért eshet ki Csáky? Mert Pozsony megyének várhatóan – hacsak nem történik valami meglepetés vagy hókuszpókusz – nem lesz több mint egy „regionális mandátumú” helye az elnökségben. Minden megyének legalább két hely jár a vezetőségben, ám ebbe beleszámítanak a szakmai alelnökök is. Márpedig a szenci Németh Gabriella (szociális alelnök) marad posztján – kihívója sincs. Pozsony megye pedig túl kicsi – kevés a tag illetve a megszerzett szavazat – ahhoz, hogy három embert delegálhasson az elnökségbe.  Csáky így első sorban az OT-elnöki posztot pályázta meg. Itt rendkívül erős konkurenciája lesz: Szigeti László, Csúsz Péter és Petheő Attila is jelölést kapott. Forrásaink szerint Szigeti lehet a befutó, ám még meglepetés is történhet. Információink szerint az exelnöknek felajánlanánk a tiszteletbeli elnöki posztot is – ezt először még létre kellene hozni, mert most nincs ilyen.  Jó lenne, ha maradna Forrásaink egybehangzóan azt állítják, jó lenne, ha Csáky nem esne ki az elnökségből. „Lejárt lemez, de elég sok karikát szerzett, ismert politikus, ott a helye a vezetőségben” – mondta az egyik vezető párttag, utalva arra, hogy az az MKP listáján az exelnök kapta az idei parlamenti választásokon a 2. legtöbb preferenciaszavazatot.  Egy másik befolyásos MKP-s szerint most – amikor a vesztes parlamenti választások után sikerült megtartani a támogatottságot s lehet remény a visszakapaszkodásra – senkinek sem hiányzik egy párton belüli balhé. Csáky kizuhanása az elnökségből pedig egyértelműen ezt hozná magával. „Fel kellene végre hagyni azzal, hogy kinyírjuk az embereinket. Anno kinyírtuk Bugárt, most kinyírjuk Csákyt is? Helyet kell neki találni” – mondta egy feltörekvő fiatal arc.  Forrásaink szerint az exelnök hátránya, hogy nem rendelkezik erős regionális bázissal. Sokan azt állítják, Csáky egy külön kis hatalmi centrumot jelent a párton belül, senki sem tudja, pontosan mit akar. Abban több forrásunk is egyetért: akármi is legyen most a végeredmény, hosszú távon az lenne a legjobb megoldás, ha ő lenne az MKP 2014-es EP-választási listavezetője. Úgy tudjuk, egy időben ezt a pozíciót Csáky is ambicionálta, az exelnök kedvenc szavajárásával ez egy elegáns visszatérési lehetőség lenne számára. Ma eldől, mi lesz párton belüli sorsa.