A banki betétek éves kamatozása az euró bevezetése óta most a legmagasabb

kamatok
Pozsony |

A legfeljebb egyéves lejáratú banki betétek átlagos kamatszintje májusban elérte a 2,85%-ot, amire az euró 2009-es szlovákiai bevezetése óta nem volt példa. A magas, 10%-ot is meghaladó infláció miatt azonban a betétesek így is súlyos veszteségeket könyvelhetnek el, míg a bankok rekordösszegű nyereségnek örvendhetnek. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?

Az elmúlt időszak történelmi csúcsokat döntögető inflációja és a rendkívül alacsony betéti kamatok miatt a bankban tartott pénzünk értéke látványos ütemben csökkent. Az éves infláció üteme a februári 15,4-ről júniusra ugyan 10,8 százalékra esett vissza, és időközben nőttek a betéti kamatok is, a betétesek helyzete azonban eddig így sem javult jelentősebb mértékben. A jó hír, hogy az elkövetkező időszakban tovább csökkenhet az infláció és a betéti kamatok közötti különbség. „Az éves infláció üteme az idei év végére 5 százalék alá csökkenhet, miközben a betéti kamatok tovább nőhetnek, ami az Európai Központi Bank (EKB) kamatemeléseinek köszönhető. Az EKB várhatóan júliusban és szeptemberben is tovább emeli az eurózónás alapkamatot, ami a betéti kamatlábak esetében 4 százalékos csúcshoz vezethet” – állítja Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője.

Meddig nőhetnek?

Míg az EKB kamatemeléseire a szlovákiai bankok a hitelkamatok gyors növelésével válaszoltak, a betéti kamatok növeléséről sokáig megfeledkeztek. A legfeljebb egyéves futamidejű betéteknél a mélypontot tavaly júniusban érték el, amikor ezek átlagos kamatszintje 0,16 százalék körül mozgott. Azóta javult a helyzet, idén májusra így ezek átlagos kamatszintje már elérte a 2,84 százalékot. Ha ez a növekedési ütem fennmarad, a nyár folyamán valószínűleg átlépik a 3 százalékos küszöböt. Hol áll meg a szlovákiai bankok lekötött betéteinek a kamatemelkedése? „Idővel a lekötött betétek kamatai is az EKB-kamatlábhoz fognak közelíteni, nagyjából egy százalékponttal maradva el ettől. Ebben az esetben a betéti kamatok legfeljebb 3,5 százalékig nőhetnek” – tette hozzá Matej Bašták, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Harc az inflációval

Az EKB kamatemeléseinek a célja a hitelfelvétel megdrágítása mellett az, hogy az embereket nagyobb megtakarításra ösztönözze. Szlovákia esetében azonban nem járt sikerrel. A szlovák gazdaságot az elmúlt hónapokban az euróövezet legmagasabb inflációja sújtotta, a magasra szökő árak miatt pedig a szlovákiai családok nem sok értelmét látják a megtakarításoknak.

Példaként egy olyan ügyfél említhető, aki 10 ezer eurót helyez el a bankban. Ekkora betétre már az elmúlt év végén 3 százalékos éves kamatot kínáltak. Tizenkét hónap elteltével az állam 19 százalékos jövedelemadót von le, az ügyfél éves hozama így 243 euró. Az elemzők azonban az idei évre 11,1 százalékos inflációval számolnak, vagyis a bankban elhelyezett 10 ezer eurónk – a 243 eurós hozam ellenére – valójában 867 eurót veszít az értékéből. Magyarul: ha egyévnyi „spórolás” után kivesszük a pénzünket, ennyivel kevesebb árura vagy szolgáltatásra telik majd belőle, mint egy évvel korábban. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a szlovákiai háztartások nem szeretnek takarékoskodni. A családok a megtakarításaik nagy részét elköltötték, különösen a tavalyi év végén. Hogy a lakosság nagyobb tartalékokat képezzen, nagyobb banki kamatokra lenne szükség.

Másutt rosszabb

Csekély vigasz, hogy a szlovákiai bankok betéti kamatai a legmagasabbak közé tartoznak az eurózónában. Az egyéves lejáratú betétek éves felértékelődése idén áprilisban 2,63 százalék volt. Ez a negyedik legmagasabb kamatláb az euróövezetben. Csak az olasz (3,11 százalék), a francia (3,03 százalék) és a belga (2,65 százalék) bankok kínáltak többet. Ezzel szemben a legalacsonyabb kamatozású megtakarítások Cipruson (0,41 százalék), Szlovéniában (0,44 százalék) és Portugáliában (0,95 százalék) vannak. A szlovák átlagkamat 2022 áprilisa és idén április között 2,39 százalékponttal emelkedett. Luxemburgban is ugyanilyen mértékű volt a növekedés, de ott az átlagos kamatláb csak 2,43 százalék. Szlovákiát csak négy euróövezeti ország előzte meg ebben a mutatóban. Az élen Olaszország áll, ahol a ráta egy év alatt 2,67 százalékponttal 3,11 százalékra emelkedett.

Busás nyereség

Míg a bankok betéteseinek a pénze veszít az értékéből, a pénzintézetek hatalmas haszonra tettek szert az elmúlt időszakban. A teljes bankszektor adózás utáni nettó nyeresége tavaly elérte a 829 millió eurót. A Szlovák Takarékpénztár 245 millió eurót keresett adózás után, míg egy évvel korábban ez 239 millió euró volt. A második helyen a Tatra banka végzett, amely 194 millió eurót keresett 2022-ben, szemben a 2021-es 151 millió euróval. Az Általános Hitelbank adózás utáni eredménye 2021 és 2022 között 101 millióról 141 millió euróra nőtt. Egyedül a ČSOB profitja zsugorodott az előző évhez képest, 25 millió euróval 46 millió euróra. Nyereségességben ez utóbbit így megelőzte a 365.banka is, amelynek a profitja 36 millió euróval 93 millió euróra nőtt. A kisebb pénzintézetek közül a Fio banka számolhatott be a legígéretesebb nyereségnövekedésről: a profitja egymillióról négymillió euróra nőtt 2021 és 2022 között.

Díjak és kamatbevételek

A pénzintézetek tavaly a kamatbevételek és a banki díjak emelkedéséből keresték a legtöbb pénzt. A Szlovák Takarékpénztár nettó kamatbevétele 3,6 százalékkal, közel 444 millió euróra nőtt. A nettó díjbevételek 10,2 százalékkal 192 millió euróra emelkedtek. A nagy pénzintézetek közül az Általános Hitelbank könyvelte el a legnagyobb növekedést. Nála a kamatbevételek éves szinten 24,1 százalékkal, 336 millió euróra, a díj- és jutalékbevételek pedig 11,1 százalékkal közel 162 millió euróra emelkedtek.

Hitelek

A nagyobb nyereség nem kismértékben köszönhető a hitelezés növekedésének is. A lakossági ügyfelek tavaly az Általános Hitelbanktól vették fel a legtöbb kölcsönt, az új hitelek összege 2022-ben 7,97 milliárd eurót tett ki. Egy évvel korábban ez 7,03 milliárd euró volt. A Szlovák Takarékpénztár a második helyen végzett, annak ellenére, hogy éves szinten 61,9 százalékkal nőtt, és a lakosságnak nyújtott új hitelek volumene tavaly elérte az 5,52 milliárd eurót. A teljes lakossági hitelállomány szempontjából továbbra is a Szlovák Takarékpénztár az első. Az ügyfelek közel 12,5 milliárd eurót vettek fel tőle. A második helyen az Általános Hitelbank áll, amelynek a lakossági hitelei tavaly 11,1 milliárd eurót tettek ki.

Elbocsátások

Annak ellenére, hogy a tavalyi év a bankok számára a legjobb volt a szlovákiai üzleti tevékenységük történetében, a többségük elbocsátásokat hajtott végre. A ČSOB alkalmazottainak a létszáma 104 fővel, 2604 főre csökkent, ami a legnagyobb csökkenés a hazai bankok közül. De a pénzügyi rekordot jelentő bankok is csökkentették a létszámot. A legtöbb pénzintézetnél tavaly csökkent a bankfiókok száma is, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy egyre több tevékenységet terelnek át az online térbe. A Szlovák Takarékpénztár például 10 fiókot zárt be az elmúlt évben, ennek ellenére még mindig 190 fiókkal rendelkezik. Csak a ČSOB volt ennél is határozottabb, amely 14 fiókot zárt be, a banknak így 118 fiókja maradt.

Változó ügyfélszám

A legnagyobb bank egyébként továbbra is a Szlovák Takarékpénztár, közel 23,8 milliárd eurós eszközállománnyal. A második – 22,8 milliárd eurós eszközállományával – az Általános Hitelbank, a harmadik pedig a Tatra banka, 21,6 milliárd euróval. Az első három bank pénzügyi ereje így majdnem kétszerese az őket követő hét kisebb pénzintézetének. A három legnagyobb hazai bank közül kettőnél tavaly csökkent az ügyfelek száma. A Szlovák Takarékpénztár 2022 folyamán 89 ezer ügyfelet veszített, közel 2 millió ügyfélnek azonban még mindig van nála számlája. Az Általános Hitelbank ügyfeleinek a száma 2021 és 2022 között 1 075 014-ről 1 039 198-ra csökkent. A három nagy bank közül egyedül a Tatra banka tudta növelni az ügyfélkörét, az ügyfelek száma közel 31 ezerrel, 1 022 578-ra emelkedett. A kisebb pénzintézetek közül a Fio banka könyvelhetett el jelentősebb növekedést, ennél 11 százalékkal, 175 ezerre nőtt az ügyfelek száma.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?