6000 karika elég a képviselőséghez

A karikázással reális esélyük van a választóknak, hogy beleszóljon, melyik jelölt üljön be a parlamenti padsorokba. Az a jelölt, aki a pártjára leadott voksok 3%-nak megfelelő számú preferenciaszavazatot szerez, feljebb ugrik a pártlistán. Az élboly sorrendje a karikák száma alapján alakul ki. A jelöltek ezért egyre hevesebb és drágább egyéni kampányt folytatnak, ez két éve is megfigyelhető volt. Szakértők szerint az egyéni kampányok akár több tízezer euróba is kerülhetnek, a pártokról szóló törvény hiányosságai miatt pedig ezekkel általában nem is számolnak el a pártok. Mivel a választó négy sorszámot karikázhat a listán, a jelöltek egy része közösen (hárman, négyen együtt) vezeti egyéni kampányát.

Karikázással először 2002- ben lehetett feljebb ugrani, akkor ezt egyedül az MKP-s Duka-Zólyomi Árpád tudta kihasználni (a 23. helyről a 4.-re), ám akkor még a pártra adott voksok 10%-át kellett ehhez megszerezni, ezt mérsékelték később 3%-ra.

2006-ban 3 párt összesen 7 jelöltje jutott be preferenciaszavazatokkal a parlamentbe, a legutóbbi választásokon pedig már csak a Smernél nem volt „felkarikázott” jelölt (5 pártnál összesen 11 képviselő). Idén csak azért nem valószínű, hogy még több jelölt jut be a karikáknak köszönhetően, mert a mandátumok hozzávetőleg felét várhatóan a Smer viszi el, és ennél a pártnál kizárt, hogy a lista második feléből valaki több mint 3%-nyi elsőbbségi szavazatot szerezzen.

További részletek hétfői nyomtatott kiadásunkban.