300 roma polgárőrt alkalmazhatnak

Közvetlenül állami költségvetésből, nem pedig uniós forrásokból finanszírozná a leszakadó roma közösségeket segítő programokat Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos. Az átmenet azonban több évig tarthat, a következő években még biztosan az uniós támogatás marad túlsúlyban. 

A kormány múlt héten fogadta el a roma közösségek integrálását célzó stratégiához kapcsolódó akcióterveket, amelyek lehetővé teszik a konkrét programok megvalósítását. „A korábbi programok 2015 végén álltak le, ilyen volt például a roma polgárőrök vagy a szociális terepmunkások programja” – tájékoztatott tegnap Ravasz Ábel (Híd) kormánybiztos. Az akciótervek a 2016–2018as időszakra vonatkoznak. 

Roma polgárőrségre 

A legnagyobb tétel továbbra is az oktatás, amelyre a 380 millió eurós csomagból 170 milliót használnak fel. Emellett fontos helyen szerepel a munkahelyteremtés, a lakhatás támogatása, valamint az egészséges életkörnyezet megteremtése a roma telepeken. Új program lesz a pénzügyi ismeretek fejlesztése. Ravasz szerint nemcsak megvalósítani kell a programokat, hanem jól el is kell adni azokat. „Hiába a jó intézkedések, ha nem tudjuk őket eladni a közvéleménynek, ezért van szükség az akciótervekre” – magyarázta a kormánybiztos. A 380 millió eurós csomag kétharmadát adja az Európai Unió, mintegy 7 százalékot tesz ki az önkormányzatok önrésze, a többit az állami költségvetés biztosítja. 

Nyáron újraindulhat a roma polgárőrség projekt is, amelyben mintegy 300 roma polgárőrt akarnak alkalmazni. Ez a projekt is 2015 végén állt le. A mintegy másfél éves csúszást az okozta, hogy a korábbi kormánybiztos nem készítette elő a projekt folytatását. „A községeknek júniusig kell jelentkezniük” – magyarázta a kormánybiztos. A projektre összesen 10 millió euró van. A roma polgárőrök a telepeken, illetve azokon a településeken teljesítenek majd szolgálatot, ahol jelentős a rossz körülmények közt élő roma lakosság aránya. „A városi és az állami rendőrséggel együttműködve egyfajta mediátori szerepük lesz, mert a roma lakosság nagy része nem bízik az állami rendőrségben” – mondta Ravasz. Egyszerűsödni fog a programból kapott támogatás elszámolása is a kérvényezők számára, a községek egyfajta átalányköltséget kapnak, a pénzügyi elszámolás a kormánybiztos feladata lesz. 

Kutak, ivóvíz 

Az egészséges életkörülmények megteremtése kapcsán az egyik legfontosabb feladat az ivóvízellátás. „Sok roma család olyan épületben él, amelynek tisztázatlan a tulajdonjoga, ezért oda nem lehet bevezetni az ivóvizet, azt azonban szavatolni lehet, hogy minden telepen legyen tiszta ivóvizet adó közkút” – magyarázta a kormánybiztos. 

Újraindul a szociális terepmunkások program is, erről azonban még egyeztet a kormánybiztos a szociális ügyi minisztériummal. Azt szeretnék elérni, hogy a szociális munkát a helyben lakó, a környezetet ismerő emberek végezhessék. Ennek azonban az az akadálya, hogy a többségüknek nincs meg a szükséges végzettsége, szociális munkát ugyanis csak olyan ember végezhet a jelenlegi előírások szerint, aki ezen a szakon szerzett egyetemi végzettséget. Ez alól szeretne kivételt kapni a kormánybiztos. A programra 22,5 millió euró van, az állam által biztosított önrész további 3,97 millió euró. A másik, már jóváhagyott program a roma telepeken működő közösségi központok szolgáltatásainak a javítása. Erre a célra 15,88 millió uniós támogatást használhatnak fel, amit az állami költségvetés további 2,8 millió euró önrésszel egészít ki. 

Akár 3000 munkahely 

Az állam a különböző programok – a roma polgárőrség, a szociális munkások, az oktatási asszisztensek stb. – kapcsán több ezer embert alkalmaz majd. „Akár 3 ezerre is nőhet a számuk, a beérkezett projektek figyelembe vételével – magyarázta Ravasz. – A célunk az, hogy ezeknek az embereknek hosszú távra szavatoljuk ezt a munkalehetőséget.” Ehhez azonban azt szeretné elérni, hogy a programokat közvetlenül az állami költségvetés finanszírozza, ne uniós alapokból adják a szükséges összeget, erre van példa Csehországban és Magyarországon is. „Az uniós programok bizonyos időszakra szólnak, ami nem garantálja az adott munkahelyeket hosszú távra” – mondta a kormánybiztos. A 2020-ig érvényes uniós költségvetési időszak lejárta után ezért szerinte az államnak át kell vennie ezeket az alkalmazottakat. A kormánybiztos hivatal állományában jelenleg több mint 80-an dolgoznak. „Sikerült elérni, hogy az alkalmazottak több mint fele már nem Pozsonyban, hanem az érintett régiókban dolgozik” – emelte ki az elmúlt 10 hónap, vagyis a kinevezése óta eltelt idő egyik eredményét Ravasz. 

Elfecsérelt hónapok? 

Peter Pollák, az előző kormányzati ciklus romaügyi kormánybiztosa tétlenséggel vádolja Ravaszt. Szerinte nem akcióterveket kellene gyártani. „Ha valóban változást akarnak elérni a roma telepeken, akkor a Híd és a Smer mutassa meg, hogy képes a szükséges törvények módosítására” – mondta Pollák. Elődje munkáját nem akarta értékelni, de azt Ravasz is elismerte, hogy az egyes programok elindulása után a törvényalkotásra is összpontosítani akar. „A kormánybiztos a kabinet tanácsadó szerve, akinek a törvényalkotás során is szerepe van” – emelte ki Ravasz. Egyik érdemének tartja például azt, hogy az elmúlt 10 hónapban nem fogadtak el olyan jogszabályt, amely ártana a roma közösségeknek.