2002 legfontosabb belpolitikai eseményei

Jobbra dőlés. A négy jobboldali párt vezetője a koalíciós szerződés aláírása után. TA-SR-fotóAz országot november 21-én Prágában meghívták a NATO-ba, december 13-án Koppenhágában pedig az EU-ba is. Mindkét szervezethez 2004-ben csatlakozhat. Jóllehet időközben választások voltak, Mikuláš Dzurinda kormányfőként kezdte és zárta is az évet.

JANUÁR

I. 2. – Baleset érte Rudolf Schuster államfő kíséretét a Nyitrai járásban. Tíz jármű ütközött össze, hét személy sérült meg, köztük az elnök és neje is. A szerencsétlenséget Schuster sofőrje okozta.

I. 3. – A köztársasági elnök ismert személyiségeket tüntetett ki Szlovákia megalakulásának 9. évfordulója alkalmából. A Pribina-kereszt II. fokozatát adományozta Ferenczy Anna színművésznőnek.

I. 23. – Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter benyújtotta lemondását, helyére František Hajnovič került.

I. 31. – Peter Weiss és Brigita Schmögnerová bejelentett, hogy távozik a Demokratikus Baloldal Pártjából.

FEBRUÁR

II. 14. – Nem sikerült a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak leváltatnia tisztségéből Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettest.

II. 20. – Mikuláš Dzurinda miniszterelnök visszautasította Orbán Viktor magyar kormányfő nyilatkozatát, amelyben a Beneš-dekrétumok érvénytelenítését követelte.

II. 22. – Orbán nyilatkozata miatt lemondták a visegrádi kormányfők tervezett csúcstalálkozóját.

MÁRCIUS

III. 14. – Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának vezetője továbbra is a parlament alelnöke maradt. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt bizalmatlansági indítványát csak 40 képviselő támogatta.

III. 19. – Pavel Kandráčot, az ellenzék jelöltjét választotta meg a parlament az ország első emberjogi biztosává. A titkos szavazáson 68 voksot szerzett, ellenfele, Ján Hrubala csak 46-ot. Utóbbi megállapította, hogy a kormánykoalíciós politikusok nem tartották meg a személyével kapcsolatos megállapodást.

III. 22. – Csaknem 12 órás vita után a parlament nem támogatta a Dzurinda-kormány leváltására előterjesztett ellenzéki indítványt. Pozsonynál másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Dunán.

III. 24. – Harmadfokú készültség a Dunán.

III. 25. – Milan Ftáčnik oktatási miniszter faképnél hagyta a Demokratikus Baloldal Pártját, és belépett Peter Weiss Szociáldemokrata Alternatívájába.

ÁPRILIS

IV. 11. – Megállapodást írt alá Rudolf Schuster államfő, Mikuláš Dzurinda kormányfő és Jozef Migaš házelnök, valamint 11 regisztrált egyház és vallási közösség vezetője.

IV. 12. – Ivan Šimko belügyminiszter továbbra is a helyén maradt; a parlament nem támogatta a leváltására előterjesztett ellenzéki indítványt.

IV. 15. – Bugár Béla, az MKP elnöke Duray Miklós egyéni kezdeményezésének minősítette a párt ügyvezető alelnökének szereplését a Fidesz április 13-i budapesti nagygyűlésén, amelyen Duray azt mondta, hogy „a Felvidék veletek van”.

IV. 18. – Rudolf Schuster elfogadta Milan Ftáčnik oktatási miniszter lemondását, s helyére Peter Ponickýt nevezte ki.

IV. 20. – Ismét Vladimír Mečiart választották a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökévé.

IV. 23. – A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta azt a felmentő ítéletet, amelyet a Mikuláš Černák állítólagos maffiafőnök ellen Grzegorz Szymanek lengyel vállalkozó meggyilkolása ügyében indított perben hozott a Besztercebányai Kerületi Bíróság.

IV. 30. – Az MKP elnöksége kötelezte a párt képviselőit, hogy a választásokig ne válaszoljanak provokatív kérdésekre. A tilalmat a miatt a Duray-nyilatkozat miatt rendelték el, amelyben az ügyvezető alelnök Szlovákiában élő magyar politikusnak nevezte magát.

MÁJUS

V. 21. – Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára pozsonyi látogatása során nagyra értékelte azt a rendkívüli haladást, amelyet Szlovákia politikai téren elért.

V. 24. – Trencsénben tartották a visegrádi négyek és a Benelux államok második csúcstalálkozóját. Magyarországot Stumpf István kancelláriaminiszter képviselte.

JÚNIUS

VI. 5. – A Pozsonyi Kerület Bíróság elvetette az ifj. Michal Kováč elrablása kapcsán beadott ügyészi panaszt.

VI. 6–7. – Vladimír Mečiar Kassán átvette azt a rendőrségi idézést, amelynek értelmében vallomást kellett volna tennie trencsénteplici villája felújításának ügyében, a volt miniszterelnök azonban nem jelent meg a hatóságok előtt.

VI. 24. – Rudolf Schuster a korrupciógyanús motorvonatügyben elfogadta Mikuláš Dzurinda javaslatát Jozef Macejko közlekedési miniszter menesztésére.

VI. 26. – Macejko feladatait Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes vette át.

VI. 28. – Az államfő a parlamentben elmondott beszédében minél nagyobb választási részvételre szólította fel az ország lakosságát.

JÚLIUS

VII. 1. – Szlovákia átvette Magyarországtól az elnöklést a visegrádi négyekben. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke az esetleges közös jelöltlistán a reménytelen 30. helyet kínálta fel Ján Slotának, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének. Slota a Malíkovával folytatott tárgyalását KGB-s és NKVD-s kihallgatáshoz hasonlította.

VII. 4. – A parlament nem vonta meg a bizalmat Mikuláš Dzurindától a motorvonatbotrány ügyében.

VII. 6. – Ivan Gašparovič kimaradt a Mečiar-mozgalom jelöltlistájáról; az egykori oszlopos tag bohózatnak minősítette a jelöltállító közgyűlést.

VII. 12. – Gašparovič hívei bejegyeztették a Demokráciáért Mozgalmat.

VII. 17. – Árvíz pusztított az Ólublói járásban.

AUGUSZTUS

VIII. 7. – A Dzurinda-kormány értékelte négyéves tevékenységét; a miniszterelnök közölte, hogy az ország ekkor jobb állapotban volt, mint négy esztendővel korábban.

VIII. 10. – A hatalmas esőzések miatt megemelkedett a Garam szintje.

VIII. 13. – Rudolf Schuster bárminemű segítséget felajánlott Václav Havel elnöknek a katasztrofális csehországi árvíz következményeinek elhárításához.

VIII. 14–15. – Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Dunán, a Morván és a Vágon.

VIII. 19–20. – A parlament leváltotta Milan Materákot, a Szlovák Televízió központi igazgatóját. Helyére Marián Kleist jelölték, őt azonban a képviselők nem választották meg.

VIII. 21. – Napszúrás miatt az államfő nem vett részt a visegrádi államfők csúcstalálkozóján.

VIII. 22. – Rosszabbodott Schuster állapota, mérgezés gyanúja is felmerült.

VIII. 25. – Az államfő családja feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

VIII. 29. – Rudolf Schuster bécsi kivizsgálása nem derített fényt semmire. Hazatérése előtt az elnök közölte: az orvosok mellett „a páciensek is együttműködhetnének”, és szlovákiai betegek Bécsben is kivizsgáltathatnák magukat.

SZEPTEMBER

IX. 10. – Kiderült, hogy Peter Ziegler német vállalkozó volt az a titokzatos személy, aki csaknem 100 millió koronát hitelezett Mečiarnak az Elektra villa felújításához.

IX. 13. – Vladimír Mečiar rátámadt a Joj televízió egyik munkatársára, és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette.

IX. 21. – Parlamenti választásokat tartottak az országban. A polgárok hét pártot juttattak a parlamentbe: 1. HZDS – 19,5% (36 mandátum); 2. SDKÚ – 15,09 (28); 3. Smer – 13,46 (25); 4. MKP – 11,16 (20); 5. KDH – 8,25 (15); 6. ANO – 8,08 (15); 7. KSS – 6,32 (11).

IX. 22. – Négypárti jobboldali kormány létrehozásáról tárgyalt az SDKÚ, az MKP, a KDH és az ANO.

IX. 27. – Eddig várt Rudolf Schuster azzal, hogy Mikuláš Dzurindát megbízza az új kormány megalakításával.

OKTÓBER

X. 8. – Mikuláš Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP), Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke aláírta a koalíciós szerződést.

X. 15. – Rudolf Schuster államfő Mikuláš Dzurindát kinevezte kormányfővé. Megtartotta 1. ülést az új parlament; elnöke Pavol Hrušovský lett, alelnökké választották Bugár Bélát, Zuzana Martinákovát, Pavol Ruskót és az ellenzéki Viliam Veteškát.

NOVEMBER

XI. 6. – Kelet-Szlovákiában összeütközött két MiG vadászrepülő; az egyik pilóta katapultált, a másik életét vesztette.

XI. 14. – A parlament jóváhagyta a kormány programnyilatkozatát.

XI. 29. – Jó magaviseletéért szabadlábra helyezték Mikuláš Černák állítólagos maffiavezért.

DECEMBER

XII. 4. – Pozsonyban mintegy 300 mezőgazdász tüntetett az EU agrárpolitikája ellen.

XII. 6–7. – Vöröskőn és Szomolányban tárgyaltak a visegrádi négyek. A helyhatósági választásokon a szavazópolgárok 49,51 százaléka vett részt.

XII. 10. – Tízezer ember tüntetett Pozsonyban a jobboldali kormány megszorító intézkedései ellen.

XII. 17. – Látszólag megoldódott a koalíciós válság, amely a villamos művek irányító testületeibe való politikai jelölések körül robbant ki.