Pusztító erejű földrengés Irán délkeleti részén

Gyermekholttestek a szülők karjábanČTK/AP-felvételAz első bejelentés szerint a halálos áldozatok száma elérte a kétezret. A helyszínre eljutó első újságírók, hivatalos személyiségek viszont már úgy nyilatkoztak, hogy legalább tízezer ember halálát okozta a földrengés, amely teljesen romba döntötte a mintegy 200 ezer lakosú Bám városának nagy részét. Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség teheráni értesülései szerint a halálos áldozatok száma elérheti a negyvenezret. Ezt az adatot más hírforrások nem erősítették meg, azt viszont igen, hogy a mintegy 200 ezer lakosú városban a lakóépületek legalább hatvan százaléka romba dőlt. Rendkívül súlyos károk érték Bám építészeti ritkaságnak számító ókori városrészét, a több mint kétezer éve épült Arg citadella teljesen elpusztult. Az első, a Richter-skála szerinti 6,3-as fokozatot elérő rengés helyi idő szerint reggel 5 óra 28 perckor történt, amikor a város lakóinak többsége még aludt. A teheráni egyetem geofizikai kutatóintézetének adatai szerint a rengés epicentruma a Kermán tartomány azonos nevű székhelyétől 180 kilométerre, keletre fekvő Bám térségében volt. Az első földmozgást több gyengébb utórengés követte; tegnap kora este is megmozdult a föld a térségben. Bám városában és a környéken a házak többsége agyagtéglából épült. Az NTV török kereskedelmi televízió tudósítója így számolt be a helyszínen látottakról: Bám városa olyan látványt nyújt, mintha súlyos bombatámadás érte volna. Mohammad Ali Karmini, a tartomány kormányzója kora este azt közölte, hogy öt-hatezer áldozat és 30 ezer sérült lehet. A tartomány egyik parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, hogy „minden elképzelést meghaladó” pusztítást végzett a földrengés, a halottak száma „nagyon-nagyon magas” lehet. A pozsonyi külügyminisztérium úgy tájékoztatott, hogy szlovákiai áldozatok valószínűleg nincsenek.

A mentési munkálatok azonnal megkezdődtek, az iráni Vörös Félhold segélyszervezet közölte, hogy mentőalakulatok indultak a térségbe az ország minden részéből. Bám és Kermál között légihidat hoztak létre a sebesültek elszállítására. A városból menekülni kezdtek az emberek Kermál irányába, ők arra panaszkodnak, hogy egyelőre semmi segítséget nem kaptak a bajban. Irán a nemzetközi közösség segítségét kérte a pusztító pénteki földrengés miatt. A hatóságok szerint különösen nagy szükség lenne a romok alatt rekedt emberek felkutatására szolgáló berendezésekre, ilyen célra kiképzett kutyákra. Szlovákia is jelezte, hogy kész bekapcsolódni a mentésbe. Mohammed Hatami államfő személyesen irányítja az iráni központi válságstáb munkáját, amely testületben a fegyveres erők, valamint a Vörös Félhold képviselői kaptak helyet.

A tervek szerint légi hidat hoznak létre a térség és a nagy iráni városok között a sebesültek elszállítására és a humanitárius segélyek eljuttatására. Oroszország rövid időn belül orvosokat és egy 70 fős mentőalakulatot szándékozik küldeni a katasztrófa súlytotta térségbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratban fejezte ki részvétét az iráni elnöknek. Gerhard Schröder német kancellár és Johannes Rau német államfő Németország támogatásáról biztosította az iráni vezetést. Üzenetükben minden lehetséges humanitárius segítség megadására ígéretet tettek, míg a Német Vöröskereszt már kapcsolatba lépett az iráni szervekkel a segítségnyújtás mikéntjéről. (MTI, TASR)

Legsúlyosabb földrengések a világon

Frankfurt. Évente mintegy tízezer ember esik áldozatul a világon földrengéseknek. A múlt évszázad legsúlyosabb rengései 1923-ban Kínában, 1932-ben Japánban és 1976-ban újra Kínában pusztítottak: az előbbi kettő a Richter-skála szerint 8,3 erősségű volt, s Kínában 143 ezer, Japánban 200 ezer ember életét oltotta ki. Az 1976-os, 8,2 erősségű kínai rengésnek hivatalos adatok szerint 255 ezer, nem hivatalos becslések szerint 800 ezer ember esett áldozatul. Iránban viszonylag gyakran mozog a föld; a hatvanas években – 1962-ben és 1968-ban – két 7,3 erősségű rengés mintegy 27 500 ember halálát okozta. (MTI)