Mikor lesz emlékműve a rozsnyói zsidóságnak?

Az akciót tavaly június végéig meghosszabbították, mivel nem gyűlt össze a szükséges pénzöszszeg. Az ügyben érintett felek Kardos László helytörténész kezdeményezésére a város polgármesterével való többszöri találkozás után memorandumot fogadtak el. A rozsnyói származású, Kanadában élő Alexander Strausz, Jákov Meiri, Izraelben élő elszármazott és Ehrenfeld Tibor, a deportálás egyetlen élő túlélője írta alá az iratot, amelyben Strausz megköszönte, hogy a város lehetővé teszi az emlékmű felállítását a helyi köztemetőben. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a versenypályázat győzteseként kikerült alkotó terve nem jelképezi kellően a zsidó mártírok szenvedését, nem nyerte meg a megrendelő tetszését, és nem felelt meg az elvárásoknak sem. Ezért a kezdeményezők a versenypályázat második helyezettjét javasolták előnyben részesíteni. Az érintett felek hangsúlyozták, mindenképpen azon vannak, hogy az emlékmű minél előbb elkészüljön; azt saját forrásból képesek kivitelezni.

Kardos László lapunknak elmondta, nem érti, a város miért tartja kezében az ügyet, ha képtelen megoldani a helyzetet. Kardos Ferenc polgármester az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, elsősorban a közadakozás kimenetelének sikertelensége vetette vissza a folyamatot.

A találkozóról készült memorandumban azonban lefektették, hogy – ismerve a város rossz anyagi helyzetét – a képviselő-testülettől csak egy díjmentes helyet kérnek az új temetőben az emlékmű számára. Kardos Ferenc megértéssel fogadta a sürgetést, s a memorandumban az ellen sem volt kifogása, hogy az emlékművet saját anyagi forrásból állítsa fel a hazai zsidó hitközség a külföldön élő elszármazottakkal együtt.

A polgármester állítása szerint már körvonalazódik a megoldás, de a részeletekről nem kívánt bővebben nyilatkozni. Egyben kérte a kezdeményezőket, minél előbb terjesszék be a városi hivatalnak az emlékműre kerülő pontos szöveget, hogy a képviselő-testületet tájékoztatni lehessen.

A pénz nagy része már megvan

Rozsnyó. Az emlékmű elkészítésére szánt összeg nagy része már összegyűlt, jórészt a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége Központja és a külföldön élő rozsnyóiaknak köszönhetően. Eredetileg a meghosszabbított határidő után tavaly július 7-re tűzték ki az emlékmű leleplezését, azonban a közadakozásból nem több mint hétezer korona gyűlt össze. Az említett tavalyi napon volt a hatvanadik évfordulója annak, hogy elindult a haláltáborok felé a rozsnyói és környékbeli zsidókat szállító transzport. A városból 1944-ben több mint 400 zsidót hurcoltak el, de a pontos létszámot ma sem sikerült megállapítani. A városban 1957-ig zsinagóga is állt, amelyet lebontásáig bútorraktárként használtak. A zsidó temetőt 1970-ben számolták fel, és később az akkor megmentett sírkövek is eltűntek. (kov)