Meggyilkolták Djindjics szerb kormányfőt

Egy belgrádi televízió felvételén, röviddel a támadás után testőrei kocsiba teszik Zoran Djindjicset, aki a kórházban belehalt sérüléseibe Reuters-felvételA miniszterelnököt azonnal a belgrádi központi kórházba szállították, de már megérkezésekor nem volt eszméleténél, nem volt tapintható pulzusa, sem vérnyomása, s körülbelül egy órával a merénylet után, 13.30-kor belehalt sérüléseibe. Állítólag két orvlövész vett részt a merényletben, az egyik golyó gyomortájékon a kormányfő hasába, a másik a mellkasába fúródott. Két – más hírek szerint három – gyanúsítottat őrizetbe vettek a hatóságok. A merénylet után lezárták a belvárost, minden gépkocsit ellenőriztek, mindenkit igazoltattak, a surcini repülőtéren megtiltották a gépek indulását. A belgrádi rádiók és televíziók műsoraikat megszakítva számoltak be a merényletről. Mindegyik komolyzenét sugárzott, s azt meg-megszakítva számoltak be a fejleményekről.

A történtek után a szerb kormány rendkívüli ülést tartott, s március 13-tól 15-ig tartó háromnapos országos gyászt hirdetett. Nebojsza Csovics ügyvezető kormányfő (miniszterelnök-helyettes) bejelentette: a kormány javaslatot tett Natasa Micsicsnek, a köztársasági elnöki teendőket ellátó parlamenti elnöknek, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot. A kormány indoklása szerint a merénylet miatt veszély fenyegeti Szerbia biztonságát, alkotmányos rendjét és az állami intézmények működését, veszélybe kerültek továbbá az emberi jogok és polgári szabadságjogok. A belgrádi tömegtájékoztatás által megszólaltatott szerb és montenegrói politikai vezetők sokkoltan reagáltak a gyilkosság hírére. Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő szerint a merénylet azt jelzi, hogy a bűnözés beférkőzött a társadalom minden pórusába. Hozzátette: a gyilkosság „kegyetlen emlékeztetés volt arra, hogy szembe kell nézni a valósággal”.

Tegnap mindenki csak találgatta, hogy a merénylet mögött milyen érdekcsoportok – bűnözői, politikai, gazdasági – húzódhatnak meg. Fél évvel ezelőtt beindult a magánosítás és jelentős külföldi tőke nélkül a gyanús-háborús körülmények között meggazdagodott hazai nagyvállalkozók privatizálnak.

Egy hónap alatt ez volt a második merénylet Djindjics ellen. Az előző, közúti balesetnek álcázott február 21-én történt – a szerb főváros Új Belgrád negyedében egy osztrák rendszámú kisteherautó belerohant a kormányfőt szállító gépkocsi-konvojba, de Djindjics sofőrje az utolsó pillanatban elrántotta a kormányt, s elkerülte az ütközést. A furgon sofőrjét ugyan azonnal elfogták, de két napra rá szabadon engedték. Zoran Djindjics 51 éves volt. Felesége, Zorica, lánya, Jovana és fia, Luka gyászolja. Meggyilkolásával hatalmas csapás érte a szerbiai demokráciát.

Az EU állásfoglalása leszögezi: Európa egy olyan barátot vesztett, aki állhatatosan küzdött a demokráciáért. Az unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország külügyminisztere, Jeórjiosz Papandreu úgy vélekedett: a gyilkosság figyelmeztet arra, milyen törékeny a demokrácia a térségben. Chris Patten, az EB külügyi biztosa hangoztatta, továbbra is bátorítani kell Szerbiát, hogy az ország folytassa erőfeszítéseit az EU-csatlakozás érdekében. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a gyilkosság visszavesse mindazt a jelentős előrehaladást, amelyet Szerbia a demokrácia felé tett.” Lord Robertson NATO-főtitkár hangoztatta: ez a merénylet mindazok ellen szólt, akik szakítani akarnak a múlttal Szerbiában. Robertson szerint a gyilkosság erőszakos szélsőségesek cselekedete volt, akik vissza akarják téríteni Szerbiát a milosevicsi időkbe, de ez nem fog sikerülni. George Bush amerikai elnök részvétét fejezte ki Szerbia lakosságának. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője méltatta Djindjicsnek a demokratikus viszonyok szerbiai megteremtésében játszott szerepét, valamint azt, hogy Milosevicset a hágai törvényszék színe elé juttatták. Stipe Mesic horvát államfő és Ivica Racan miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az esztelen bűncselekménynek nem lesz negatív következménye sem Szerbia–Montenegró, sem a térség stabilitására. (MTI, jar)