Pozsony. A parlament tegnap változatlan formában újra elfogadta a 19 százalékos egységes jövedelemadóról szóló törvényt, amelyet Rudolf Schuster köztársasági elnök korábban nem volt hajlandó aláírni. Az újbóli elfogadásakor a 136 képviselő közül 78 szavazott igennel.
Másodszor is elfogadta a parlament a 19 százalékos egyenadó bevezetését
Az adóreform kidolgozói az egységes jövedelemadó megállapításakor arra törekedtek, hogy jövőre egyetlen munkavállaló se fizessen magasabb adót, mint jelenleg. Ennek dacára az aktív korúak közül az átlagkereset körül és a némileg afölött mozgók (hozzávetőlegesen a 11 500 és a 22 500 korona havi bruttó kereset intervallumában) jövőre összességében kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mivel a 19 százalékra felemelt forgalmi adó (áfa) többet vesz ki a zsebükből mint a kisebb jövedelemadó nyújtotta pluszbevétel. A másik kedvezőtlenül érintett csoportba a nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek tartoznak, mivel esetükben a kisebb jövedelemadó nyújtotta kedvezmény nem érződik. Az új rendszer nyertesei a legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek lesznek. A legkisebb fizetésért dolgozók, konkrétan havi bruttó 7700 koronáig egyáltalán nem fognak adózni, ezzel szemben jelenleg 10 százalékos adót fizetnek. Ezt úgy érték el, hogy az egységes jövedelemadó mellett emelkedik az adóalapból levonható adómentes rész. Idén ez 38 760 korona, míg 2004-től az adózás alá nem eső összeg 80 832 koronára ugrik, ráadásul az adóalany ugyanekkora összeget leírhat nem dolgozó férje vagy felesége után. Minden egyes eltartott gyermek után évi 4800 korona adóbónusz írható le, így a kisebb keresetűeknek esetleg negatív adó is kijöhet, amit évente egyszer az állam megtérít – ám ezt a tényt az adóhivatalnál jelezni kell. (t, shz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.