Komáromban az államnyelv használatára szólították fel a körzeti hivatal beosztottait

Komárom. Szerkesztőségünk birtokába jutott a Komáromi Körzeti Hivatal egyik főosztályának október eleji munkaértekezletéről készült jegyzőkönyv, amelynek egyik pontja az alkalmazottak nyelvhasználatára vonatkozott. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az osztályvezető az államnyelven való kommunikációra figyelmeztette a beosztottakat: „Mást, mint az államnyelvet csak akkor használjanak, ha az ügyfél nem beszéli.” A nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló, 184/1999. sz. törvény értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a hivatalos érintkezésben az etnikum nyelve is használható. Arról nem szól a törvény, hogy a polgárok csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha nem beszélik az államnyelvet.

Megkérdeztük Albert Gažo hivatalvezetőt, aki a szeptember 20-ai kormányhatározat alapján került a Komáromi Körzeti Hivatal élére, Békési Péter helyére. Szerinte szó sincs arról, hogy ne lehetne használni a magyar nyelvet, az ügyintéző olyan nyelven beszél az ügyféllel, ahogyan az kéri. „Szlovákiában élünk, a szlovák a hivatalos nyelv, ezért először ezen a nyelven szólítják meg a hivatalnokaink az ügyfeleket, de tiszteletben tartva a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabályt is, ha az ügyfél magyarul kíván kommunikálni, erre is lehetősége van. Én ebből nem kreálnék nemzetiségi kérdést, jómagam is, igaz, csak konyhanyelven, de beszélek magyarul. Látható az is, hogy a hivatalban minden felirat kétnyelvű. Több magyarországi ügyfelünk is van, s őket szintén minden probléma nélkül fogadjuk” – válaszolta érdeklődésünkre, hogy miért kell a kérdéssel külön foglalkozni egy munkaértekezleten, és miért kell az alkalmazottak figyelmét külön felhívni az államnyelv preferálására.