Kit miért különböztetnek meg a munkahelyeken?

Pozsony. Emberjogi aktivisták a MATRA program keretében feltérképezték, javult-e valami a diszkrimináció terén Szlovákiában. Bár nagyon rossz a helyzet a munkaerőpiacon, ott a legkevésbé bizonyítható a hátrányos megkülönböztetés.

Martina Jurásková, az IVO társadalomkutató intézet elemzőjének véleménye szerint ugyan jó, hogy már van antidiszkriminációs törvénye az országnak, ám ez nem biztosít megfelelő védelmet, sőt a gyakorlatban sokszor használhatatlan.

A munkaadók letagadják, hogy faji indíttatásból utasították el az álláshirdetésre jelentkezőt, köny-nyen találnak más, legális okot. A nyáron beszámoltunk Benyov-szky Szilvia esetéről, akit a fiatal nő elmondása szerint a német érdekeltségű BASF cég azért bocsátott el, mert kolléganőjével egymás között magyarul beszélgettek. A cég képviselői tagadták, hogy a magyar nyelv használata szúrt szemet, s egyéb törvényes okokra hivatkoztak.

A hölgyek próbálták kivívni igazukat, Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettessel, az ombudsmannal, az emberjogi központtal is felvették a kapcsolatot, különösebb eredmény nélkül.

A roma kisebbséget az Emberek a Rasszizmus Ellen szervezet szerint az élet valamennyi területén diszkriminálják. Közöttük van a legtöbb munkanélküli, bőrszínük miatt nem tudnak elhelyezkedni, többen továbbra is embertelen körülmények között élnek. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyértelműen nem határozzák meg, mi minősíthető megfelelő életkörülménynek, és a romáknak sok helyen nincs esélyük szociális lakáshoz jutniuk.

„Kelet-Szlovákiában nem ritka, hogy ha mégis kiutalják nekik a szociális lakást, 6-8 ezer koronát kell fizetniük havonta, miközben még a meleg víz sincs bevezetve. További problémát jelent a gettósítás, valamint hogy a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében könnyen ki lehet lakoltatni a nem fizetőket” – mondta Martin Fotta, a Šimečka Alapítvány elemzője.

Sok helyen elutasítják a polgárok állandó lakhelyre vonatkozó kérelmét, minek következtében elesnek bizonyos szociális juttatásoktól, így egyáltalán nincs esélyük javítani helyzetükön.

„Mindez azzal az 1998-ból származó törvénnyel függ össze, mely még nem léphetett életbe, mivel állandóan módosítják, s mindig kitolják a hatályosságát. A hivatalnokok pedig erre hivatkozva obstrukciót alkalmaznak” – mutatott rá Fotta. (sza)

Csehországban már előbbre járnak

Pozsony. Csehországban már három esetben bíróság ismert el faji indíttatású munkahelyi diszkriminációt, Szlovákiában erre még nem volt példa. „A sértettek talán nálunk is bíróság elé vinnék az ilyen ügyeket, ha eltörölnék az ezzel összefüggő költségeket” – véli Martina Jurásková. Kezdeményezni fogják az antidiszkriminációs törvény ilyen szellemben való módosítását. (sz-a)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?