Dzurinda: ajándékot kaptunk

Az uniós „nagycsalád”. A 15 tagjelölt és a 10 csatlakozó ország képviselői az EU-csúcstalálkozókon szokásos ünnepélyes fényképezkedésen.Reuters-felvéteA miniszterelnök az uniós csatlakozás anyagi feltételeiről Brüsszel és Pozsony közt született megállapodást mindkét fél számára jó eredményként értékeli. „Legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy Szlovákia az euroatlanti biztonsági és gazdasági struktúrák részévé válik” – hangsúlyozta. Köszönetet mondott az ország lakosságának, amiért az lehetővé tette az 1998-ban megkezdett reformok folytatását és megértéssel fogadja a megszorító intézkedéseket is. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a parlamenti pártoknak, köztük külön az ellenzéknek is, illetve a házelnöknek, az államfőnek, a külügyminiszternek és a főtárgyalónak. A kormányfő már most arra szólította fel az országot, hogy a 2003-ban esedékes EU-népszavazáson támogassa csatlakozásunkat.

Az előcsatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb területe a közvetlen agrártámogatások kérdése volt. Visegrádi partnereihez hasonlóan Szlovákia is ellenezte, hogy agrárvállalkozói a csatlakozás után kezdetben csak az uniós átlag egynegyedének megfelelő közvetlen támogatásban részesüljenek, s az uniós szintet tíz év alatt érhessék el. A Koppenhágában született megállapodás végül lehetővé tette, hogy az új tagállamok az első évben az uniós átlag 55, a másodikban 60, a harmadikban 65 százalékának megfelelő támogatás kaphassanak. Brüszszel a támogatásra 25, 30, illetve 35 százalékot ad, a többit az adott országnak önrészként kell biztosítania. Az önrészhez azonban saját forrásain kívül azokból a pénzekből is meríthet, amelyeket az Uniótól régiófejlesztésre kap. Budapest és Varsó él is ezzel a lehetőséggel és Koppenhágában elérte, hogy a strukturális alapokból nekik szánt pénzek egy részét költségvetési kompenzációként agrárszektoruk számára kaphassák meg. „Mi ezt nem akartuk” – mondta ezzel kapcsolatban Dzurinda, kifejtve, hogy Szlovákia a strukturális alapokon keresztül érkező pénzeket másra kívánja fordítani.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) ugyancsak üdvözli ez elért feltételeket, de figyelmeztet, hogy a maximális agrártámogatások biztosításához 2004-ben önrészként az ország költségvetésében kétmilliárd koronát kell biztosítani. Stanislav Nemec, az SPPK szóvivője fontosnak tartja, hogy a kezdeti 55 százalékos támogatás lehetőségével a szlovák kormány teljes egészében éljen. „A visegrádi négyek vezető képviselői közül Mikuláš Dzurinda egyedüliként jelezte, hogy ennek teljes egészében nem kell sorra kerülnie. Ám akkor hogyan fogunk egy kisebb dotációs keret esetén akár a közvetlen szomszédainknak is konkurálni?” – tette fel a kérdést Nemec.

A koppenhágai feltételeket Simon Zsolt földművelésügyi miniszter az elérhető maximumnak nevezte. Szerinte a szlovákiai mezőgazdászoknak nem kell tartaniuk az uniós csatlakozástól. „Egyetlen dolgozni akaró és tudó farmernek sem kell tartania attól, hogy nem lesz képes érvényesülni az egységes piacon” – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia a közvetlen támogatáson kívül 22,7 millió korona kiegészítő költségvetési kompenzációt is kap, ami tehermentesíti a hazai költségvetést és lehetővé teszi az agrárium fokozottabb támogatását. A miniszter tájékoztatott, hogy a jövő év első felében a vállalkozók tanfolyamokon ismerkedhetnek meg a változó feltételekkel. Simon január 14-én tárgyal visegrádi kollégáival a további egységes fellépésről. (szge, tasr, sita)

Tovább erősödhet a szlovák korona

Pozsony. Az Európai Uniótól kapott „meghívónk” erősítheti a koronát – vélik pénzügyi elemzők. Vladimír Zlacký, az Általános Hitelbank (VÚB) szakértője szerint – különösen ha a külkereskedelmi egyenlegünk is javul – a korona célba veheti a 40 korona/1 euro határt is. Erre abból következtet, hogy feltételezése szerint nagyobb lesz a korona felvásárlása. Viliam Pätoprstý, az Unibanka szakembere úgy gondolja, a meghívó híre növelni fogja a külföldi befektetők szlovák állampapírok iránti keresletét is. (SITA)