Doborgaz, Vajka és Bodak tegnap nyugodtan várta az árhullámot

Bős. A felvízcsatorna és az Öreg-Duna közé zárt három község tegnap nyugodtan várta az évszázados vizet. A dunacsúnyi gátnál ugyan látszik, hogy nem mindennapi áradás várható, de a csatornát és a régi medret szegélyező töltések között vezető úton kevés jel utal a folyó közelgő tetőzésére. Doborgaz előtt az utolsó töltés alját mossa a víz, de a falubeliek megnyugtatnak: 1991-ben ennél méterekkel magasabb volt a víz és nem öntött ki. Belvizet sem látni seh. Bodakon a legveszélyesebb a helyzet – a három község közül ez fekszik a legalacsonyabban –, de tegnap délután a Duna szintje még itt is több mint egy méterrel volt a töltés szintje alatt. A holtágak mellett, a töltésen belül fekvő üdülőket azonban már tegnap délben derékmagasságú víz borította. „Néhány üdülőtulajdonossal gondunk akadt – mondta Ágh Magda, Bodak polgármestere –, négyen csak a rendőrök felszólítására hagyták el tegnap reggel az elöntött hétvégi házukat.”

A töltésen homokot szállító teherautók, a homokzsákokkal az esetlegesen feltörő buzgárokat tömik majd el. A helybeliek huszonnégy órás szolgálatot tartanak, az üdülőket rendőrök és katonák őrzik. Mindhárom faluban felszólították a lakosokat, készüljenek a kitelepítésre, az árvízvédelmi bizottság döntése esetén – az előrejelzések szerint ma reggel – mindenkinek el kellene hagynia otthonát. Bodakra és Doborgazra három autóbuszt, Vajkára négyet küld majd az árvízvédelmi bizottság, összesen mintegy 1200 ember kitelepítésével számolnak. „Az idősebbek és a gyerekek már elköltöztek rokonaikhoz, a többieket a bősi vízmű építőinek készült munkásszállón helyezzük el” – tájékoztatott Ágh Magda.

A falubeliek nem tartanak az árvíztől. „A régi Duna-ág felől nem fenyeget veszély – mondja egy helybeli –, jobban tartunk a felvízcsatornától, attól, hogy töltése nem bírja a terhelést.” A falu áram- és vízellátása egyenlőre zavartalan. A lakók többsége akkor sem esne kétségbe, ha megkezdődne a kitelepítés. „Legutóbb 1991-ben kellett egy napra elhagyni házainkat – mondja egy idősebb néni. – Akkor is a belvíz okozta a legnagyobb károkat, de a falubeliek többsége kötött biztosítást házára árvíz ellen.”

Varga József vajkai polgármestert a töltésen találtuk. Ő is az 1991-es árvízhez hasonlítja a mostanit. „Akkor szinte a töltés tetejéig ért az ár, jelentős károkat okozott a belvíz is. Most még a pincék is szárazak – mondja –, segített a bősi felvízcsatorna. Az a vízmennyiség, amely addig egy mederben folyt le, most Dunacsúnynál kettéoszlik.” Igazi árvíz szerinte azokat a falvakat fenyegeti, amelyek az újra egy mederbe terelt Duna partján fekszenek. A bősi erőműnél katonák irányítják a forgalmat, a három elzárt faluba tegnap már csak a helybelieket és az ott dolgozókat engedték be.