Capitoliumi zászlót kapott Nagyszelmenc

A. Nagy Sándor átadta a zászlót, amely a Capitoliumon lobogott annak jelképeként, hogy az amerikai kongresszus kész segíteni a szlovák–ukrán határon elterülő két falunak. A kongresszus levelet intéz Dzurinda miniszterelnökhöz és Kucsma ukrán elnökhöz a határátkelő megnyitása érdekében. Szabó Bernadett felvételeA vendégeknek szombat délben kellett volna megérkezniük, ám a delegáció késett. Várakozás közben a helyiekkel a falu múltjáról és jövőjéről beszélgettünk. Iván Illés, a település egyik legöregebb lakosa elmondta, hogy amikor a háború után hazakerült, Kisszelmencet már megszállták az oroszok. A túloldalról jártak át agitálni, hogy a nagyszelmenciek is kérjék csatlakozásukat a Szovjetunióhoz. Azt akarták elérni, hogy legalább tizenketten aláírják a kérelmet, ám a faluban nem akadt tizenkét ember, aki erre hajlandó lett volna. Ami végleg elválasztották a két települést, a termőföldek egy részét a Szovjetunióhoz csatolták. Az itteniek azóta sem kaptak semmi kárpótlást. Kezdetben még megengedték, hogy vessenek, arassanak, ám az átkelőn az őrök szuronnyal szurkálták a szénát, nem rejtőzik-e valaki a szekéren. Iván Illés ma abban reménykedik, talán még megéri, hogy megnyitják a határt. „A berlini fal hamarabb leomlott, mint a szelmenci határ!” – szólt közbe egy idős asszony, ám közben az amerikai delegáció is megérkezett. A. Nagy Sándor elnézést kért a késésért, mint mondta, nemcsak a mostani másfél órásért, hanem azért a majd hatvan évért is, amíg Amerika figyelmét elkerülhette a falu szégyenletes megosztottsága. A. Nagy Sándor megtekintette a településeket elválasztó drótkerítést és a félbevágott székelykapukat. Lapunknak elmondta, nagyon megrázta, amit a helyiektől hallott. Szelmencről először Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvében olvasott. Akkor határozta el, hogy a másfélmilliós amerikai magyarság támogatásával megpróbál segíteni. Arra, hogy Szlovákia és Ukrajna fenntartsa a jelenlegi állapotot, semmiféle józan indokot nem lát. Szerinte a határőrök, az őrtornyok és a drótkerítés a sztálini logika öröksége, amely hatvan éve kettéosztotta a két falut. A. Nagy Sándor a határon elmondott beszédében kijelentette, néhány napja a washingtoni kongresszus zászlórúdjára két lobogót húztak fel abból az alkalomból, hogy az amerikai magyarok kérésére az Egyesült Államok képviselői felajánlották segítségüket a két falunak. Az április 21-i kongresszusi meghallgatásra meghívták Tóth Lajos nagyszelmenci és Illár József kisszelmenci polgármestert. Tóth Lajos elmondta, amikor a két fél székelykaput felállították, ők sem gondolták, hogy ekkora visszhangra találnak. A törvények viszont egyelőre nem teszik lehetővé a kishatár megnyitását, ahhoz a parlamentnek törvénymódosítást kell elfogadnia.