Brüsszel szerint nem eurokonform a magyar kedvezménytörvény

Budapest. A koppenhágai csúcson tartott sajtóértekezletén Kovács László magyar külügyminiszter az MTI kérdésére közölte: nem érte meglepetésként Günter Verheugen bővítési biztos levele, amely szerint a kedvezménytörvény jelenlegi formájában még nem összeegyeztethető az uniós joganyaggal. „A szocialisták annak idején a jogszabályt annak tudatában szavazták meg, hogy az Orbán-kormány egyeztetett a szomszédokkal a törvény szövegéről. Legutóbb megegyeztünk a változtatás alapelveiről a román féllel, amely elfogadta hétpontos javaslatunkat, és remélem, a közeljövőben a szlovák külügyminiszterrel is tárgyalhatok – közölte Kovács. A Népszabadság brüsszeli forrásokból úgy értesült, az EU a kedvezménytörvény-módosító csomagját jelenlegi formájában még nem tekinti összeegyeztethetőnek sem a velencei bizottság ajánlásaival, sem pedig az uniós joganyaggal. Úgy tudja, a kifogásokról Verheugen bővítési biztos levélben tájékoztatta Budapestet, egyidejűleg pedig Bukarest és Pozsony is értesült az uniós álláspontról. Verheugen december elején magyar kérésre megbízta az unió jogi apparátusát, hogy vizsgálja meg: mennyiben összeegyeztethető a státustörvény, illetve ennek módosított változata a velencei bizottság ajánlásaival, valamint az EU-joganyaggal. E vizsgálat brüszszeli források szerint magyar szempontból lesújtó eredménnyel járt, mivel a státustörvény brüsszeli szakemberek megítélése szerint még a módosításokkal együtt sem eurokonform. Uniós megfigyelők szerint ez az EU-állásfoglalás lehet magyarázat arra, hogy Kovács László Bukarestben kénytelen volt a státustörvény alapelveit újra egyeztetni román kollégájával, s nem is kerülhetett még sor az „utolsó simítások elvégzésére”, mint ahogy ezt budapesti látogatásán Adrian Nastase román miniszterelnök kilátásba helyezte. Verheugen levele magyarázhatja Pozsony és Bukarest hirtelen „bekeményítését”, továbbá azt is, hogy a magyar kormány korábbi ígérete ellenére nem nyújtotta be az Országgyűlésnek a módosító csomagot. Az Európai Bizottság elismeri, hogy az elmúlt hónapokban történt némi előrelépés, viszont az eredeti törvény olyannyira távol áll az uniós elvárásoktól, hogy a tervezet „rendbetétele” komoly fejtörést okoz még majd az érintett országoknak. Ugyanakkor Brüsszel nem zárja ki, hogy a magyar jogszabály eurokonform lehet majd. Az EU kifogásai között állítólag első helyen szerepel, hogy még a magyar módosító csomag bizonyos passzusait is úgy lehet értelmezni: Magyarország politikai kapcsolatot kíván létesíteni a szomszédos országokban élő kisebbségeivel, márpedig ez Brüsszel megítélése szerint sértené a környező államok szuverenitását. Az unió ennek kapcsán azt tanácsolja, hogy a kifogásolt utalásokat a kultúrára vonatkozó kifejezésekkel kell helyettesíteni. Nehezményezi Brüsszel azt is, hogy a magyarigazolvány küllemében hasonlít az útlevélre vagy a személyi igazolványra. Ez a forma szintén politikai kapcsolatra utal, éppen ezért a magyarigazolvány használatát egyeztetni kellene a szomszédos államokkal – tanácsolja Brüsszel Budapestnek. A Népszabadság szerint Verheugen levelében felajánlja személyes közreműködését a szomszédokkal folytatott párbeszédben. (MTI, NOL)