Bős alatt erősíteni kellene a gátat

Dunaszerdahely. „Nem szeretném, ha feledésbe merülne a bősi vízi erőmű és Medve közötti hét kilométeres dunai töltés nyomasztó problémája” – nyilatkozta lapunknak Keszegh Pál járási elöljáró. Ez a szakasz volt ugyanis az árvíz idején a legkritikusabb állapotban. A töltés megépítése óta valójában most először került igazán kipróbálásra. Utoljára veszélyesen magas vízállás 91-ben volt, amikor még ez a szakasz nem volt átadva. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, a gát nem felel meg az előírásoknak. Az elöljárót az elmúlt időkben többször támadás érte kijelentései miatt az árvízvédelmi szakemberek részéről, akik szerint a gát magasabb vízállást is kibírna. Keszegh lapunknak elmondta: „Nem akarok szakmai dolgokban vitába szállni a vízügyi szakemberekkel, de szerintem nem normális, hogy 7 kilométeres szakaszon közel 40 helyen szivárog a gát, és még belegondolni is borzalmas, hogy mi történt volna, ha a Duna utat talál magának”. A gát töltésanyaga kavics, amely köztudottan vízáteresztő, ráadásul a tervek alapján 1-1,5 méterrel alacsonyabb vízmagasságra tervezték. A Dunai Vízügyi Igazgatóság szakembereivel elvégeztetett előzetes költségszámítások alapján 700 millió koronára lenne szükség e szakasz megerősítésére, szigetelésére. Az összeg előteremtése létfontosságú – mondja Keszegh. Mielőbb érdemi tárgyalásokra és a munka elkezdésére lenne szükség, mert nincs garancia arra, hogy például a tavaszi olvadás nem jelent-e majd újabb veszélyeket a lakosságra nézve. (szp)